Egy hosszú és gyötrelmes, járvánnyal töltött év után végre megérkezett a Netflix kínálatba az a produkció, amire már oly rég óta vártunk, az A. J. Finn regénye alapján készült film, a The woman in the window, azaz A nő az ablakban. Kissé ironikus, hogy a bezártsággal töltött év, mennyivel testközelibbé hozta az alaphelyzetet, a nőt, aki egyedül él, fél kilépni az utcára, és vannak pszichológiai problémái.

A film A. J. Finn 2018-ban megjelent könyve alapján készült, akkoriban reneszánszukat élték a thrillerek, mint a Gone girl (Holtodiglan) vagy az Amnézia. Nem véletlen a színvonalas szereplőgárda és a nagy hírverés. A film körüli felhajtást csak fokozta a New Yorker Dan Malloryról megjelent cikke. De ki is ez a Dan? Ő az igazi A. J. Finn, álnév alatt, de ez kevésbé volt meglepő, mint az a leleplezés, hogy korábban elmesélt hányatatott életét, rákos anyját, öngyilkos testvérét, sőt végzettségét is csak kitalálta. A kínos szitut bipoláris zavarával magyarázta, Finn azonban azóta eltűnt. 2020-ra várt második könyve sem jelent meg, viszont erről a nem akármilyen kamuról hamarosan minisorozatot forgatnak, ez ám a könyvbe illő fordulat.

Nekem az elejétől kezdve volt egy olyan érzésem, mintha a Disturbia egy átdolgozását, egy nőiesített verzióját nézném, legalább is, ami az alapötletet illeti.  Egy nő közel egy éve nem hagyta el New York-i otthonát, ugyanis pánikrohama lesz, ha ki kell lépnie az utcára. A külvilággal, a családjával telefonon tartja a kapcsolatot. Van pszichológusa, albérlője és sok érdekes vendége is. Köztük a legérdekesebbek a szemközti ház új beköltözői, egy háromtagú család. Mindannyian bekopognak hozzá, majd az egyiküknek nyoma vész, és Anna tudni véli mi történhetett.

Sajnos azonban sem a rendőrség, sem senki más nem hisz egy bolond macskás nőnek, azt gondolják a képzelete játszik vele, és a gyógyszerek hatása miatt talál ki hihetetlen történeteket. 

Dr. Anna Fox gyermekpszichológust Amy Adams alakítja, én személy szerint kedvelem őt, bár számomra ez az alakítása nem volt teljesen hiteles. Nem éreztem át az általa megformált zaklatott anyát, a megtört embert. Vele szemben Julianne Moore abban az 5 percben, ami jutott neki, remek a reszkető nő szerepében; nagyjából mint mindig. Csodálom a mikro reszketésre képes ajkait, ami végtelenül idegesítő, de ezáltal válik hitelessé a belső félelem, amit a karaktere érez. Aztán itt van még nekünk Gary Oldman, aki szintén kiváló színész, és alig ismertem meg így őszesen. Ő mindig vonzza a tekinteteket, jót tett a filmnek, hogy szerepet szántak neki benne. 

Feltételezem, hogy a remek szereplőgárda miatt is vártuk ennyire ezt a filmet, sajnos azonban, mint ahogy az az ilyen esetben lenni szokott, a magas elvárás, csalódottsággal párosul.

Igazából lehetne ehhez a filmhez úgy állni, hogy pszichothrillernek szánták, mert a motívumok jók: a sötétkékes, hideg szoba, amiben a lépések visszhangoznak, a közeli felvételek a reszkető nő arcáról, a random helyeken előkerülő albérlő, de valahogy közelébe sem kerül az ember annak a feszültségnek, ami odaszegezi a kanapéra. Nekem hiányzott belőle a leskelődés izgalma, alapvető emberi kíváncsiság belesni egy nyitott ajtón, benézni egy ablakon, de ebből csak nagyon keveset láthatunk.

Egyébként ugyanezzel a címmel jelent meg film 1944-ben. A történet azonban elég eltérő, és érdekesebbnek is hangzik, mint a gyenge új változat. Az akkori forgatókönyvet Nunnally Johnson írta James Harold Walls Once Off Guard c. regényéből. A nő az ablakban ebben a történetben egy festményen szereplő nő, amit a kriminalisztika professzor egy klubban pillant meg, majd még aznap este útban hazafelé összetalálkozik ezzel a nővel, ezt követően együtt leszenek bűntársak egy gyilkosságban. Egy sokkal izgalmasabb thrillert alkottak a készítők.

Az új verzióban is egy nagyon jó alapötletet láthatunk, de Joe Write rendező finoman szólva se hozta ki belőle a maximumot, azt a részletességet, azt a feszültséget, amit ki lehetett volna váltani a nézőben. Viszont számomra pozitívum, és óriási piros pont, hogy azért meg tudott lepni a végén a gyilkos kiléte. 

Mostanában a Netflixen lévő filmek jelentős része annyira kiszámítható, hogy az előzetes után kár is megnézni bármit, mert már mindent láttunk. Látszik, hogy ez a film azért eredetileg a nagy vászonra készült, de az is sokatmondó, hogy az IMDB-n is csak 5,8 pontig jutott egyelőre.

Egy szó, mint száz, nem szeretném teljesen leírni ezt a filmet, mert elég jó, de egyszer nézhető volt.

Az előzetes:

455 megtekintés.

Megosztás:

0 comments

XHTML: You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>