A Netflix egyik legfrissebb filmjéről is jelentkezünk egy kritikával.

Az elmúlt évtizedet valósággal meghódították a ’Z’ generációt megszólító young-adult regények és tinirománc filmek. Ezek az alkotások a célközönségüket teljes mértékben kiszolgáló, könnyed, romantikus szösszenetek. Minden évben tucatjával találkozhatunk velük, miközben igyekeznek könnyeket fakasztani tinilányok tömegeinek csillogó szeméből. Nem is lenne ezzel semmi probléma. Könnyedén nevezhetnénk ezeket a történeteket egyszerűen „lányosnak”, a befogadóközönség korát és nemi összetételét véve elsődleges szempontnak az értékelés során. De a szépfiúkkal és ártatlan kislányokkal lebonyolított modern tündérmesék sokkal többet jelentenek a mai fiatalság számára, mint bármely szülő vagy tanár tanácsa. Ezért érdemes komolyabb figyelmet szentelni ezeknek az alkotásoknak is.

A streamingplatformok valóságos Mekkái az életük jelentős részét képernyők előtt töltő, történetek után szomjazó fiatalság számára. A Netflix pedig meg is találta a maga számításait a műfajban. Legújabb saját gyártású alkotása: A remény turnébusza pedig izgalmas drámai felütéssel igyekszik megragadni a figyelmet. Kár, hogy rövidtávon kudarcot vall és a történetet övező giccstenger mindent maga alá temet.

Amber valóságos földre szállt angyal. Az optimizmus szó mellett az ő képe szerepel a szótárakban. Adományokat gyűjt az iskolának, szendvicseket készít barátainak, szabadidejében időseken segít egy otthonban. Mindig barátságos és üde. Zenei karrierről álmodik, tehetségének köszönhetően pedig ösztöndíjat is ajánlanak neki. Amber élete látszólag tökéletes. Látszólag. A lány ugyanis komoly gondokkal küzd, amikre nem akarja, hogy fény derüljön. Túlságosan is kínosnak érzi a segítségkérést. Még akkor is, amikor már nincs más lehetőség.

A rendező Brett Haley a Veled minden hely ragyogó után idén már a második tinidrámát készíti a Netflix számára. Ezúttal viszont jelentősen túllőtt a célon. A film fordulatainak részletezése nélkül is elmondható, hogy A remény turnébusza olyan valós problémákat érint, amikről nem mer komolyan beszélni. Az ártatlan ’valósítsd meg az álmod’ narratíva a hajléktalansággal, családon belüli erőszakkal, árvasággal és iskola helyett dolgozni kényszerülő fiatalsággal találja magát szemben. Ezeknek a témáknak pedig nem áll jól a rózsaszín, habos-babos köntös, amit rájuk aggat a film. Az egyre súlyosbodó problémáknak nincs valódi súlya. Egyszerű kedvességgel és barátsággal nem lehet túllendülni személyes sorstragédiákon és társadalmi problémákon. A főszereplőnek mégsem okoznak komoly gondot ezek a feladatok.

Az érzelmek a lehető legvastagabb ecsettel vannak megfestve. A film nem fordít figyelmet az apró nüánszoknak, érzékeny apróságoknak. A dráma csőstül jön, árvízként zúdulva a szereplőkre, majd épp ilyen hirtelenséggel fel is szárad. A történet tökéletes világát semmi sem ronthatja el. Az operatőri munkától kezdve a szép arcú színészekig minden egy olyan hamis ideát testesít meg, ami messze el van rugaszkodva a valóságtól és giccsel helyettesíti a realitást.

Ettől függetlenül a film üzenete természetesen pozitív és alapvetően helyes irányba próbálja terelni nézőit. Tanítása a kiforratlan személyiségű fiatalság számára kétségkívül hasznos lehet. Tizennégy éves kor felett viszont nem sok lehetőséget biztosít az azonosulásra. A jók és mégjobbak világa ugyanis konfliktusoktól mentes. A láthatatlan gonosz erők közel sem annyira fenyegetőek, mint a tündérmesék egykori boszorkányai és gonosz sárkányai. Így A remény turnébusza hiába őrzi meg ártatlanságát a mai feszült kulturális környezetben is. Keményen megküzd azért, hogy ne lehessen sértőnek titulálni semmilyen etnikai, vallási, faji, nemi vagy más alapon. De sajnos saját stílustalanságáért is épp ilyen elszántan harcol.

Képek: TMDb

782 megtekintés.

Related posts:

Nagy zűr kis karácsonykor – Karácsonyi krónikák: Második rész (2020) kritika Napfény járja át a szívem újra! – Under the Riccione Sun (2020) – kritika Hollywood (2020) – Kritika Foci életre-halálra – A meccs (2020) – kritika A halál ígérete a boldogság útja? – Remény-premierkritika Identitások labirintusában – The Half of It (2020) – kritika