A Netflix egyik legsikeresebb európai sorozata a spanyol felső tízezer mindennapjait feldolgozó Élite, mely pénteken immáron a második évadával jelentkezett. Nézzük is meg, hogy sikerült a folytatás. Az írás spoilert tartalmaz.
Az első évadról- néhány gyermekbetegsége ellenére is – többnyire pozitívan nyilatkoztam, így kíváncsian vártam, tud-e fejlődni az új szezonra a sorozat? Elöljáróban annyit, hogy ismét ambivalens érzésekkel tudok nyilatkozni a látottakról. Vannak aspektusok, melyekben egyértelműen fejlődött a sorozat, viszont az idei nyolc rész véleményem szerint tartogat néhány olyan történetvezetési hibát, amely miatt a továbbiakban is tartózkodnék a szuperlatívuszok használatától. No de, kezdjük az elején.
A történet fonalát nem sokkal az első évad eseményei után vesszük fel. Marina meghalt, Nano börtönben, a valódi bűnös kiléte pedig továbbra is rejtve van az iskola tanulói, és környezetük előtt. Hamar kiderül, hogy az idei évad keretét is egy rejtély, egy eltűnés fogja adni. Az első részekben ezen kívül megismerjük az új karaktereket, akik közül Cayetana, Rebeca, és Valerio kap majd fontos szerepet. Itt rögtön kitérnék az első nagy problémámra, mégpedig arra, hogy az új karakterek rettentő klisésre sikeredtek. Cayetana egy újabb műfaji toposz, a „szegény lány, aki gazdagnak adja ki magát“ behozatalára szolgált. Valerióval megidézzük egy kicsit a horatiusi „carpe diem“-et( bár a készítők javára írom, hogy neki igyekeztek egy másik réteget is adni, de erről majd későb.). Rebeca karakterét pedig végképp feleslegesnek tartottam, mert azt már az előző évadban is láthattuk Guzmán és Marina családjánál, hogy bármily meglepő, a vagyonához nem mindenki tisztességes módon jut. (Bár Rebecáék egy árnyalattal, ők ugyanis egyenesen bűnözők.)
A régi karakterekkel igazából nem volt gondom, senkinél nem éreztem azt, hogy sérülne a kontinuitás, egyedül talán az lepett meg, hogy Samu milyen kevéssé gyászolja Marinát. Itt térnék ki a kedvenc párosomra, Nadiára és Guzmánra, az ő történetszáluk is pengeélen táncolt, itt is sok volt a klisés megoldás, de a két karakter továbbra is működik annyira együtt, hogy ezt megbocsájtsam.
A sztori egyébiránt felépítésében nagyon hasonlít az előző évadra, viszont úgy éreztem, hogy idén jóval több porszem került a gépezetbe. Néha olyan érzésem volt, mintha az írók összeültek volna az írószobában, és mindenki előjött volna a legdurvább ötletével, és ezeket a vad dolgokat egytől egyig beírták volna az epizódokba. Hogy egy eklatáns példával éljek, Valerio és Lu szála számomra teljesen értelmezhetetlen. Félreértés ne essék, nem azzal van gondom, hogy ilyen dolog mégis hogy kerülhet tévéképernyőre, hanem azzal, hogy az egész kapcsolat funkciótlan.A karakterekhez nem tesz hozzá igazán semmit, arra meg nem kell az n+1-dik alkalommal felhívni a figyelmünket, hogy mindenkinek vannak titkai. Hiányzik a mértékletesség a sorozatból, mind a történetvezetés, mind a megvalósítás terén. Hogy az utóbbira is kitérjek, továbbra is indokolatlanul sok a zene, rengeteg a lasított jelenet.
A színészekkel továbbra sincs komoly probléma, két évadot követően nekem egyértelműen Ester Expósito alakítása jön be a legjobban, egy kicsit rosszabb színésznővel Carla karaktere is könnyen átcsúszna paródiába.
Összegezve, az Élite második évada körülbelül ugyanazt a szintet és stílust hozza, mint az első szezon. Csak ismételni tudom magam, a sorozatot néhány nüansz választja el attól, hogy igazán emlékezetes darabbá váljon. A harmadik évad jövőre érkezik, reméljük, akkor végre sikerül szintet lépni.
Értékelés: 6/10
Vigh Martin
1345 megtekintés.
0 comments