Ezúttal egy török sorozatot ajánlunk.

Miről és kiről szól ez a filmeposz? Bátorkodom egy első olvasásra kissé meghökkentő hasonlattal megfogalmazni. Nagyon röviden: a “török” Árpád vezérről, Ertuğrul Gazi életéről. Kissé hosszabban: Ertuğrulról, aki Osmannak, a török Oszmán-birodalom megalapítójának volt az édesapja. Az ő életét, harcait, felemelkedését és az általa vezetett Kayı törzs küzdelmeit mutatja be a történet. Hogyan válik fiatal férfiból egy olyan államférfivá, akinek nyomdokait követve a fia az Oszmán-birodalom megalapításával a világtörténelem egyik legjelentősebb hatalmi tényezőjévé válik. De hasonlíthatjuk a sorozatot akár a Trónok harcához is. Ha valaki Trónok harca-rajongó (s most nem kizárólag a filmsorozatról, hanem a könyvfolyamról is beszélek), óhatatlan, hogy ebbe is beleszeressen. Van ugyan egy alapszereplői gárda ebben is, de az Ertugrulról is elmondható: sok szálon futó, számos karaktert mozgató, izgalmas és érdekes történet, amelyben nem bánik az író kesztyűs kézzel a szereplőkkel. Ennek ellenére nemcsak szórakoztató minden korosztály számára, de sokat is lehet belőle tanulni.

Nehéz elfogultság nélkül írni az Ertugrul felemelkedése című török epikus történelmi filmsorozatról. Mint tősgyökeres angol-amerikai sorozatrajongó meglehetősen nehezen vetkőztem le az előítéleteimet különböző egzotikus nemzetek filmgyártásával kapcsolatban. Volt is rá okom, hiszen nálunk Magyarországon az értékesebb filmalkotások és sorozatok néhány kivételtől eltekintve egyszerűen nem fértek bele a magyar tévécsatornák büdzséjébe, a mozifilmek pedig szimplán nem bizonyultak elég nyereségesnek. Azok a filmek/sorozatok, amelyek végül eljutottak hozzánk, pedig nem igazán tudtak versenyre kelni az angolszász filmek és sorozatok dömpingjével.Ilyen filmrajongói előélettel meglehetősen nagy erőfeszítést igényelt, hogy elkezdjek nézni egy nem amerikai vagy angol filmet/sorozatot kikapcsolódásképpen, hiszen aki néhányszor már csalódott, nem szívesen próbálkozik többször.

A fentiekből következően a török filmekhez / sorozatokhoz is jókora előítélettel álltam hozzá, de miután megnéztem egyet-kettőt, nem volt megállás. Rájöttem, hogy nagyobbat nem is tévedhettem volna. Mostanra az a szilárd meggyőződésem alakult ki, hogy a jó török filmek és sorozatok színészi játékban, történetvezetésben, karakterábrázolásban, zenében nemegyszer felülmúlják a nyugatiakat. Olyan alakításokat lehet bennük látni, hogy az Oscar-díjas élmezőnyt is jócskán átrendezhetnék. S ez nem túlzás. Számos példát tudnék sorolni, mind filmben, mind színészi játékban, azonban ennek az írásnak a témája ezúttal egy igazi különlegesség.

Pakistan's Imran Khan says youth can learn 'Islamic values' from Turkish series Ertugrul | Middle East Eye

A Resurrection of Ertugrul / Ertugrul felemelkedése (eredeti cím: Diriliş Ertuğrul) című, a Netflixen angol felirattal elérhető történelmi sorozat öt évadból / 150 részből áll. Az évadok egyenként is megérdemelnének néhány oldalas elemzéseket, hiszen a sorozat rendkívül hosszú, de ehelyett inkább azt próbálom összefoglalni, hogy mi az ami miatt a nézőt teljesen magával ragadja és beszippantja az a különleges világ, amelyet ez a történet sugároz.

A történet a török történelem hajnalán, részben a jelenkori Törökország területén játszódik. Folyamatosan vándorló lovas törzsek, egymással háborúban álló, kisebb-nagyobb fejedelemségek, államalakulatok kora ez. A már letelepedett, többé-kevésbé szilárd, kisebb államok természetesen legyőzendő ellenséget látnak a szabadságukhoz és vándorló, lovas életmódjukhoz ragaszkodó törzsekben. Magyar szemmel nézve különlegesen érdekes és egyben persze ismerős is az a képi világ, amit látunk. A történetben megjelenő lovasok, íjak, fegyverek, jurták, kosztümök, fejfedők, mind-mind a honfoglaláskori magyarokra hajaznak.

Fontos megemlíteni azt a törzset is, amelynek az életét és küzdelmeit részletesen megismerjük. Ők a Kayı törzs. Izgalmas megfigyelni a törzs részletesen bemutatott működését, felépítését, a különböző szerepeket. A törzsi tanács, a harcosok csapata (Alpok), a különböző mesterségeket űző rétegek (kovácsok, asztalosok, fazekasok), az asszonyok-lányok közös fonása, szőtteskészítése mind-mind olyan ügyesen, sőt izgalmasan szövi át a történet fő vonulatát, hogy soha nem tud unatkozni a néző.

A főszereplőt, Ertugrul beyt Engin Altan Düzyatan alakítja szenzációsan. Más szerepben, köztük vígjátékban is találkozhattunk már vele, de ezt a szerepet, ahogy mondani szokás, mintha rászabták volna. Kiemelkedő karakterformáló képessége képessé teszi arra, hogy ezt a bonyolult, nem kevésszer mégis esendő, sokszor elbukó szerepet tökéletesen eljátssza. Ez ugyanis az egyik vonzereje a történetnek: a jók nem mindig győznek, sőt. Sokszor veszítenek, kegyetlenül szenvednek, elbuknak, s a rossz számos alkalomml győzedelmeskedik. De még veszteség idején is, térdre esve is felemelik a fejüket. Talán ez lehet a sztori egyik vonzereje és üzenete, ami a sorozat számára elképesztő világsikert hozott. Ugyanis a világ számos országában (70+) bemutatták már és folyamatosan vásárolják meg a sorozat sugárzási jogait.

Turkish drama 'Resurrection: Ertuğrul' and Turkey-Pakistan relations | Daily Sabah

 

A másik üzenet, természetesen a közösség és benne a vallás összetartó ereje. Ebben a sorozatban ez pedig az iszlám. A mai, nyugati médiában eltorzított iszlámkép ebben a történetben a helyére kerül. Szerethetően és tiszteletre méltóan mutatják be ezt a vallást a filmkészítők. Az iszlám tanok és tanítások ugyanis át- és átszövik a történetet. Nem tolakodóan, nem erőszakosan. Sőt, mi több, még nyugati szemmel nézve is fogyaszthatóan és kedvelhetően.

Nem akármilyen utazásban lesz része annak a nézőnek, aki fel meri vállalni  a sorozat véginézését. Nem véletlen a megfogalmazás, hiszen nyitottság és befogadni akarás nélkül nem mindig könnyű továbbnézni a sztorit. Miért? Egyszerűen fogalmazva: a nyugati szemmel néha elsőre nehezen emészthető ellenségkép miatt. Ugyanis ez is, mint minden jó történet, akkor tud magával ragadni, ha a főhősnek van kiért/miért harcolnia. S ehhez bizony ellenség kell. A történet ebben jócskán bővelkedik. A főhősnek meg kell küzdenie nemcsak külső támadókkal, de belső ellenségekkel, árulókkal is. Milyen ellenségekről beszélünk? Néhány példa: kereszteslovagok, a Bizánci Birodalom (Kelet-Római Birodalom), mongolok (tatárok), ellenséges törzsek.

Mindezek ellenére szinte minden korosztálynak és nemnek magával ragadó a sorozat, de ezen túlmenően sok filmes nyugati filmkészítő is tanulhat(na) belőle. Kaszkadőri munka: nemcsak nagyívű csatajeleneteket, hanem kiváló és rendkívül látványos és akciódús közelharcos vívó-lovas küzdelmeket láthatunk. Két karddal, szablyával, szekercével, íjjal, dárdával, puszta kézzel, ököllel, földön, lovon, fáról leugorva, vízből vagy lesből támadva. Profi módon alkalmazott lassításokkal. Külön érdekesség, a nők alkalmankénti egyenjogúsítása. A női szereplők nemcsak díszként viselik az övükben a tőrt, hanem ha kell, nem haboznak használni, sőt a kardforgatástól sem riadnak vissza.

Az aláfestő zenéről szintén csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Aki zeneértő, tudhatja, hogy könnyű izgalmas jelenetek aláfestő zenéjét, lovas- és harci jelenetekhez illő harcias dallamokat papírra vetni. Nem lehet könnyű azonban egy összetett karakterhez vagy helyzethez illő zenét megkomponálni. Olyan szereplőhöz, aki először szerethető, majd neutrális, később pedig egy eseménysor hatására lassanként belső árulóvá válik. S ilyen jócskán akad a történetben. A sorozat további erőssége a karakterek többrétegűsége és összetettsége. A jellemek nem feketék vagy fehérek és nem leegyszerűsítettek vagy elnagyoltak. Épp ellenkezőleg: részletesen felépítettek, tökéletesen hozzák azt a bizonyos yint és yant. Minden jóban van valami sötétség és minden negatív szereplőben van valami jóság. Ráadásul nem egy szereplő olyan karakterfejlődésen megy át, hogy a néző csak kapkodja a fejét.

Egypt bans Resurrection Ertugrul Turkish TV series

S most néhány karakterről. Ertugrul mellett mindig ott vannak a közeli harcostársai, barátai. Turgut Alp (Cengiz Coskun), Bamsi Beyrek (Nurettin Sönmez), Abdulrahman Alp (Celal Al). A négy barát között lévő őszinte fegyverbarátság további erőssége a sorozatnak. Nem szabad kihagyni természetesen Halime Hatunt (Esra Bilgic, az egyik legszebb török színésznő alakítja), aki a későbbiekben Ertugrul felesége lesz. A sorozat tulajdonképpen egy vadászattal indul, hiszen ekkor találkozik Ertugrul Halimével, s nem is akárhogyan. Vadászat közben egy szarvast üldözve egy fiatal nőt, egy kiskamasz fiút és egy idős apát támadnak meg kereszteslovagok. Az őket megmentő Ertugrul hazakíséri a családot és a súlyosan megsérült édesapát a Kayı törzs szálláshelyére.  A befogadott vendégeket a törzs az életük árán is megvédi. Ez a törvény. Azonban az egyszerű kereskedőnek kinéző család nem az, akinek látszik. A Kayık ugyanis egy, az uralkodói trónt magának nem követelő, de az ellenségei által mégis halállal fenyegetett uralkodócsaládot fogadott be.

S persze egy jó történetből a szenvedély sem maradhat ki. Az emberi érzelmek legszélesebb skáláját is bemutatja a sorozat. Hazaszeretetet. Családszeretetet. Apa-anya iránti megbecsülést és tiszteletet. Szerelmeket és futó szenvedélyek fellobbanását, lépésenkénti kialakulását. A legnemesebb barátságot fegyver- és harcostársak között. Árulást, féltékenységet, gyűlöletet, hirtelen felindulásból és aprólékosan kitervelten megvalósított véres bosszút.

Resurrection: Ertugrul | Netflix

Ki kell hangsúlyozni, hogy a sorozat által közvetített értékek meglehetősen távol állnak a nyugati, mainstream média által sulykolt, és követendőnek ítélt értékrendtől. A közösség, a vallás értékmegtartó ereje, a családszeretet, a haza és a nép szeretete a történet fundamentális sarokpontjai közé tartoznak. Ezek ugyan manapság nem számítanak divatosnak (valamint ritkán olvasni róluk film- vagy sorozatajánlóban), de a humanista értékrendű néző ezen értékek megjelenítése miatt is válik a történet rajongójává.

Ahogyan korábban már említettem a sorozat igen hosszú, s az öt évad elemzését, karaktereit talán csak egy rövidebb könyv keretein belül lehetne megfelelően ismertetni. Azonban a fenti rövidke leírást kiegészíteném egy kis kedvcsinálóval. Nekem párhuzamként a legendás 24 című amerikai akciósorozat ugrik be: ebben sem győznek mindig a jók, a karakterek sokszor elbuknak és szenvednek. Ilyen fordulat példának okáért a 2. évad kezdete, ami ütősebb, mint egy gyomorba vágás. A békésen, csodaszép zöld tájon vándorló törzset tatárok rohanják le és a végeredmény egészen katasztrofális. A főszereplőt elfogják, napokig kínozzák, kardforgató kezét is tönkretéve. Ebben az évadban, ezzel a fordulattal ismerjük meg az egyik szenzációs negatív főhőst, a tatár csapatparancsnokot, Baycu Noyant (Baris Bagci alakítja). Az ő karakterét kísérő dallam például az egyik legjobb a sorozat zenéi között.

Néhány adat. A TRT rendkívül népszerű sorozatát 2014-ben kezdték forgatni és 5 évada került képernyőre, mielőtt 2019-ben a 150. résszel elbúcsúzott a nézőktől. A sorozat minden túlzás nélkül világszerte óriási sikert aratott, hiszen mintegy 71 országba exportálták eddig. Bár már egy év eltelt a sorozat befejezése óta, a több mint 25 nyelvre (köztük angolra, arabra) lefordított sorozatot a digitális és tévécsatornák adatai mintegy 515 millió alkalommal tekintették meg a tévénézők és az online felületek követői.

A sorozat Magyarországon a Netflixen érhető el.

Képek: Netflix, Daily Sabah, Middle East Eye

 

2021 megtekintés.

Megosztás: