A Netflixen nem régen bemutatott Elveszett lányok a jobbféle saját gyártású filmek közé tartozik, ugyanakkor korántsem tudta megragadni a benne rejlő elképesztő potenciált.

A másfél órás film megtörtént eseményen alapul, a Robert Kolker által írt Lost Girls: An unsolved American Mystery dokumentumregény volt a kiindulás alapja. Egy Long Island-i gyilkosságsorozat ügyét boncolgatja, mindezt egy elkeseredett anyuka szemszögén keresztül.

 

 

A történetbe 2010-ben csatlakozunk. A látvány idilli is lehetne, de a bemutatott, csonka család vacsorához készülődése nyughatatlan érzést kelt a nézőben. Mari Gilbert és két lánya Shannant várja haza, aki azonban sosem érkezik meg. A harmadik gyermek utáni keresés nehézségeit, kilátástalanságát és bonyodalmait mutatja be a Netfix saját gyártású filmje. 

Az édesanya bejelentését nem veszi komolyan a rendőrség, hiszen a lány “szexuális munkásként” kereste a kenyerét, amellyel a család is tisztában volt. A dühös és elkeseredett anya maga veszi kezébe a nyomozást. Mari Gilbert makacsságának következtében – igaz, véletlenül – előbukkan négy női holttest. A film nem árul zsákbamacskát: a Long Island-i sorozatgyilkost azóta sem tudták elkapni, időközben pedig Shannan holttestét is megtalálják, pont ott ahol az anya javasolta a keresését. A Craigslistes gyilkosságokként köztudatba került gyilkosságsorozat áldozataként nyolc nőt, egy férfit és egy kisgyermeket tartanak számon. Az áldozatok az egyik legnagyobb amerikai hirdetési portál, a Craigslist regisztrált felhasználói voltak, és ügyleteiket is az oldalon szervezték le. Innen az elnevezés. 

 

 

Az Elveszett lányok feldolgozásának lehetőségét Liz Garbus rendező kapta meg, akit dokumentumfilmjeiért kétszer is Oscar-díjra jelöltek. Kolker könyvéből Michael Werwie írta a forgatókönyvet. Garbus érdekesen közelítette meg a projektet, ugyanis a hasonló stílusú filmek velejárója a hatásvadász erőszak és vér ábrázolása, amelytől teljesen mértékben eltekintett. A mai napig megoldatlan bűnügy történéseit szinte teljesen egészében az édesanya, Mari Gilbert és a többi prostituált áldozat szülein, hozzátartozóján keresztül mutatja be. 

 

Az édesanyát játszó Amy Ryan szenzációsan oldotta meg a rá bízott szerepet, az elejétől kezdve esetlen, érzelemmel túlfűtött és idegesítő, aki azonban sosem tagadja, hogy rossz anya lett volna. A történet közben kiderül, hogy fiatalon vált szülővé, és 12 éves korától nem ő nevelte Shannant. Miközben a saját lányaitól eltávolodik, közelebb kerül a többi áldozat hozzátartozójához. Ez azonban teljes mértékben kidolgozatlan marad, ezt sem sikerült sajnos jól megragadnia Garbusnak, és nem ez volt az egyetlen felróható hiba a filmben. 

A rendező úgy gondolta, elég lesz a gyászra, az esendőségre és a tehetetlenségre fókuszálnia, amely az esetek többségében elegendő, de az egész filmet nézve nem kielégítő. Az alapanyag adott volt akár egy klasszikus thrillerhez is, de talán a kialakult szituáció emocionális komplexitása túl nagy feladat volt az “elsőfilmes” Garbusnak. Maga a történetvezetés nem kifejezetten rossz, ugyanakkor hiányzik belőle a mélység. Én magam nem tudtam azonosulni az édesanya ámokfutásával, mert nem volt szimpatikus. Persze értem én, hogy ez is volt a lényeg, hiszen senki sem tökéletes, de a rendőrséget kérdőre vonni, miközben a saját lányától pénzt kapott a teste árulásából, legalábbis visszás érzést keltett bennem. Nekem az rendkívül furcsa volt, hogy az egész film alatt egyetlen képet, bevágást, kockát nem láttunk az eltűnt Shannanról. Nem tudjuk “megfogni”, ott lebeg, és így érzelmileg sem tudunk nagyon kötődni hozzá. Az ő személyiségének, illetve karakterének a kidolgozatlansága a film egyik legnagyobb hibája szerintem. 

 

 

Több kérdés felmerül, amelyre nem kapunk választ, pedig hozzátett volna a filmhez. Ilyen például, hogy miért nevelte 12 éves  korától más Shannant, mint az édesanyja? Mi vitte rá, hogy a testével keresse a kenyerét? Mi lett a nyomozás során szóba került rendőrökkel, nyomozókkal? Ami talán ennél is fontosabb kérdés. Miért nem foglalkozott Garbus a Shannon holttestének megtalálása utáni időszakkal. Abban talán még több dráma és ösztönös értetlenség lapul. Magi Gilbert 2016-ban hunyt el. A halál oka: a skizofréniában szenvedő lánya ölte meg. A mai napig nem titok, hogy Shannon testvérei prostitúcióból tartják fent magukat. Elgondolkodtató, hogy ezért milyen mértékben lehet egy anyát felelőssé tenni, annak ellenére is, hogy haláláig harcolt, hogy a rendőrség kézre kerítse a gyilkost, és hogy mindenki megérdemelje az egyenlő bánásmódot. 

 

 

A nem éppen mintaanya viselkedése, illetve alaposan megkérdőjelezhető nevelése sem lehet a rendőrség kibúvója a gyilkosságok során elkövetett hibák alól. Erről és a média furcsa tálalásáról is szól a film, hiszen nincs olyan híradás, amelyben ilyen esetben ne hangzana el az áldozatok foglalkozása. “Továbbra is folyik a nyomozás a 24 éves szexmunkás, Shannan Gilbert eltűnésének ügyében”. Miért fontos megemlíteni ebben az esetben, hogy az áldozat mivel foglalkozott? Az áldozat, áldozat, ne legyen foglalkozása, szexuális beállítottsága, vallása vagy bőrszíne! Egy kis közösségben nincsenek titkok, lehet, hogy ha nem prostituáltként keresett volna pénzt, akkor hamarabb kimegy a rendőrség a segélyhívásra? Ezt sosem tudjuk meg, de gondolatban tudjuk a választ. Ilyen esetben az emberek legyinthetnek, “csak egy prosti volt”; a rendőrségen sincs akkora nyomás, mintha a polgármester lánya tűnt/halt volna meg. Az elveszett lányok előszeretettel állítja pengeélre a helyi rendőrsés munkáját, hiszen lehetséges, hogy ha a lány segélykérő hívására nem egy óra múlva mentek volna ki, akkor Shannan még ma is élne. 

Fontos megemlíteni, és ez talán a film egyik legfontosabb gondolata: minden szexuális dolgozónak vannak testvérei, kapcsolatban lehet, és vannak barátai. ÉL. És természetesen van egy édesanyja.

 

 

Amy Ryant nem véletlenül jelölték már Oscar-díjra a Hideg nyomon miatt, nélküle, az ő hiteles alakítása nélkül a film korántsem érne ennyit, a hibái ellenére sem. Ismertebb színész még a Gabriel Byrne, igaz, az ő szerepe abban nyilvánul meg, hogy “válság-kezeli” Magi Gilbert kirohanásait. Mellette a fiatal tehetség, a Jojó nyusziból is ismert Thomasin McKenzie kap érdemi szerepet. Neki fontos momentumai és kérdései vannak, amelyek szíven üthetik a nézőt. 

Üthetnék… ha a filmben rejlő lehetőségeket ki tudta volna hozni belőle a rendező; ha lenne mélysége, ha az adott helyzetet jobban tudta volna tálalni. Ez sajnos nem sikerült, pedig lett volna lehetőség egy ütős thrillerre. Egy korrekt iparos munka lett az Elveszett lányok, amely gyorsan feledésbe merül majd. Műfaji besorolása leginkább a családi drámára hajaz.  Azon is elgondolkodtam, hogy a másfél órás film formátum-e volt-e a legjobb választás. Utólag azt mondom, lehetett volna inkább egy minisorozatot készíteni, amelyben több részletet kidolgoznak, több kérdésre választ kaphatunk, és nem lettünk volna annyira elveszve, mint a lányok, és persze az anyjuk. 

 

A film trailere:

https://www.youtube.com/watch?v=TEcp-OBPVU

További érdekességek a gyilkosságokról: 

Serial Chillers különkiadás: Lost Girls (2020) (Elveszett lányok)

Képek forrása: NETFLIX

 

246 megtekintés.

Megosztás:

0 comments

XHTML: You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>