Elképesztő sikert aratott a Netflixen ez a spanyol sorozat. Az eredeti nyelven nézhető nem angol nyelvű sorozatok között hónapokig vezető helyen tanyázott. Magyarországon is hosszú heteken át vezette a toplistát. Véleménytáborok alakultak ki: rajongsz érte vagy gyűlölöd. Középút nincs. Velünk vagy, vagy ellenünk. Mindezt nem érdemtelenül. Ebben a történetben ugyanis van ész és szív. Sőt, nagybetűvel: Értelem és Érzelem.

 Egy amerikai akciósorozat sem tud úgy fellelkesíteni, hogy összeszorult torokkal, libabőrözve dúdolod magadban a Bella Ciao / Ha partizán vagy című forradalmi indulót, sőt még rá is keresel a Youtube-on, hogy meghallgasd többször is. Nem véletlen, hogy ennek az indulónak a Youtube-megtekintése robbanásszerűen megugrott a sorozat kezdete óta. Ha van olyan, aki nem ismeri, a Bella Ciao az egyik leghíresebb olasz mozgalmi dal, sőt a világ egyik legismertebb partizánindulója, amelyet az olasz ellenállók énekeltek a II. világháború alatt.

Itt kell beszélnünk a sorozat ellenállhatatlan vonzerejének elemeiről. Az emberek szimbólumokra vágynak. S itt azokat is megkapják. A sorozatnak ugyanis megvan a színe (piros), a címere (Dalí-álarc) és a himnusza (Bella Ciao). A dal hazafias és sodró lendülete, hangulata a himnuszokat idézi meg. Amikor két kulcsszereplő először elkezdi énekelni, összeszorul a torkunk, és a karakterekkel szinte eggyé válva a katarzisban mintha mi is szinte egy szent területre érkeznénk.

Ez a sodró és nem túlozva, forradalmi lendület és hevület többször visszatér a történet során. Amikor minden elveszni látszik, és mintha minden remény elillanna, a karakterek fel tudják lelkesíteni társaikat. Mint egy forradalomban. Vagy egy háború vesztésre álló csatájában.

Mi még a siker titka? Az akciófilmek általában felszínesek, nincsenek bennük mély érzelmek. A csak érzelmes filmek viszont önmagukban unalmasak (tisztelet a kivételnek). E két elem vegyülete ellenben igazi puskaport eredményez: hiszen itt a szenvedélyt, a szerelmet, a felfokozott érzelmeket keverték akcióelemekkel és többé-kevésbé klisémentes fordulatokkal. S ne feledjük a két kulcsszót sem: forradalom és szerelem. Mi kell magával ragadóbb kombináció egy sikeres történethez? A forradalmi utalások szó szerint is elhangzanak: jobb állva meghalni, mint térden csúszva élni.

A készítők visszanyúlnak a klasszikusokhoz és merítenek görög drámákból is, hiszen láthatunk a történet során szívbemarkoló fordulatokat. Bátran párhuzamot vonhatunk Leónidasz spártai király és 300 harcosának Thermopülai-szorost védő áldozata és a történet egyik kulcsjelenete között. Nincs hiány tehát tragikus érzelmekben sem: látunk veszteséget, fájdalmat és gyászt is.

De ott van az ellenkező véglet is, a tiszta életöröm. Carpe Diem! Élj a mának! Élvezd az életet, élvezd ki minden csöppjét, amíg tart a fieszta, mert nem tudhatod, meddig tart. Igen, a sorozat életfilozófiát és életszemléletet is ad. A két fiútestvér főszereplőnek volt erről egy lényeges beszélgetése. Egyikőjük véleménye szerint romantikus kapcsolat nem veszélyeztetheti a munkát. Soha. De ez az, amiben gyökeresen máshogy látják az életet. Hiszen bent az életüket kockáztatják. Egyetlen hiba is az életükbe kerülhet. S ez nem csak akkor fordulhat elő, ha hibáznak. Hiszen akció közben majd a teljes káosz vár rájuk, teljes kontroll nem létezik. Ez az, ami lehetetlen, hiszen nincs száz százalékban tökéletes terv. Mert a káosz létezik, mindig betolakszik az életünkbe. Nem kell hiba ahhoz, hogy megöljenek. Mennyit élek még? Milyen hibát követtem el? Semmilyent. Van ilyen. Baleset. Ez az élet titka. Ezért nincs értelme öröm nélkül élni. És a végén csak az számít. Meg kell tanulni, mielőtt késő. Mennyi öröm van például Brazíliában, a partik, a varázs, a foci hazájában. S már itt is az első futballhasonlat, hiszen hogyan fociznak a brazilok? Örömmel, félelem nélkül, gyönyörűen. Élvezik. Táncolnak. És játszanak. Hozzájuk mérd magad. A legjobbakhoz. Élvezik, miközben játszanak. Örülj. Örülj mindennek. Mert egy nap valami balul sül el. Rámehet az életed, vagy valami rosszabb is történhet. És azon a napon nem hibáztathatod magad valamiért, amit nem te irányítasz. Érted? Ez az élet. Élvezd, amíg tart a parti.

 A sorozat újabb vonzereje: egyik karakter helyzete sem biztos. Nincs könyörület, épp mint az életben. Bárkivel, bármikor szinte bármi megtörténhet. Ne várj hát happy end-et, mint egy Disney-moziban.

Az eddig elérhető négy évad tulajdonképpen két fő részre és helyszínre bontható. Az első két évad a Spanyol Királyi Pénzverdében játszódó néhány nap történetét mutatja be. Az indulás után nincs megállás, már az első másodpercektől magával ragadnak az események. A felszínen mit lát először a néző: egy nagyszabású bankrablást a madridi Spanyol Királyi Pénzverde ellen túszejtéssel megspékelve, majd ezt követően a hatóságok reakcióját és a patthelyzet kialakulását. Az épület a bankrablókkal és a túszokkal együtt vesztegzár alá kerül. S bizony ilyet már rengeteg akciófilmben láttunk, gyerünk, gyerünk, nincs itt semmi látnivaló, haladjunk tovább, hölgyeim és uraim. Nos, az első fordulat akkor következik be, amikor a csapatról kiderül: eszük ágában sincs a trezor kinyitása után elmenekülni a zsákmánnyal. A néző pedig először teszi fel magában a kérdést: ez most hogy van? S ez csak egy, a számtalan hasonló pillanatból, amikor a néző kissé kinyílt szájjal, meghökkenve mered a képernyőre.

S már itt is vagyunk a sorozat egy másik vonzerejénél, a készítők ugyanis szeretik meglepni a nézőket nem várt húzásokkal. A sorozat tele van ugyan akcióval, de csavaros, nem várt ötletekkel és fordulatokkal is. Nem állítom persze, hogy egyáltalán nem láthatunk ismerős elemet, de azt viszont igen, hogy a történet messze meghaladja az átlagos alkotások klisétárházát.

Elkezdődik hát a macska-egér játék a csapat és a hatóságok között. De inkább nevezzük intellektuális sakkjátszmának. Miért? A Professzor szerepe miatt. Ki ez a kulcsfigura és milyen szerepet játszik a sorozat óriási sikerében? Ő az agy, aki szinte mérnöki zsenialitással és precizitással az egész akciót a legapróbb részletekig megtervezte, aki minden lehetőséget számba vett és előre felkészült. Nevezhetjük a csapat mögött álló szürke eminenciásnak is, akinek a hátteréről a néző a történet elején egy ideig nem sokat tud meg. És ez így van jól, hiszen a titokzatosság és rejtély fontos vonzereje a jól felépített történeteknek. Ügyesen használják ki ezt a készítők és apránként csöpögtetik a háttérinformációkat a karakterekről, mégpedig úgy, hogy lassanként a nézőt akarva-akaratlanul hatalmába keríti a sodrás és a végére már nincs megállás: teljes szívvel és lélekkel szurkol a csapat sikerének. Megszeretjük őket és nem tudunk ellenállni a karakterek vonzerejüknek minden esendőségük, jellemhibájuk és elkövetett botlásaik ellenére sem.

Eredeti ötlet a készítőktől, hogy a szereplők igazi nevét jó sokáig nem is ismerjük meg, hiszen minden csapattag egy-egy világváros nevét vette fel az akció idejére. A sorozat abban is eltér a hollywoodi kliséktől, hogy a szereplők nem most léptek ki a szépségszalonból, hanem hús-vér, hétköznapi emberek.

Az akciók sodró lendületét visszatekintések szakítják meg fontos szerepet játszva a karakterek megismerésében és az akció tervének részletes, lépésről lépésre történő bemutatásában. Minden karakternek van jó és rossz oldala is. Itt egy újabb vonzereje a sorozatnak, hiszen a karakterek személyisége sokrétegű, egyikőjük sem egyszerűen jó vagy rossz. Mondjon valaki kapásból egy olyan mostanában készült amerikai akciósorozatot, ahol nem fekete-fehér vagy néha szintén nevetségesen sematikus karaktereket láthatunk.

Újabb vonzerő: a sorozat tele van empátiával. Mi más lenne, amikor egyikőjük párkapcsolati tanácsot kap egy társától. Ha egy nő tombol, azt mondod sajnálom, drágám, s minél inkább mérges, annál megértőbb leszel és vársz, amíg elvonul a vihar. És befogod. Nem, nem védheted meg magad, mert akkor még azt sem tudod, hogy mi az oka dühének. Csendben maradsz, s minél kevésbé érted, hogy miről beszél, te annál jobban sajnálod. S mindenre azt válaszolod, hogy “Igen, sajnálom, drágám.” Nem, ez nem a papucsférjek szerepe. Tévedés. Ez a túlélőké. Megvárod, amíg elül a vihar. És mikor már látod, hogy merről fúj a szél, és amikor a nő már lenyugodott, akkor és csak akkor cselekedsz. 

A sorozat meggyőzően tud hiteles is lenni. Források szerint valós a Spanyol Nemzeti Bank aranytrezorjának vízzel elárasztásos védelmi rendszere. A sorozatkészítők tengerészeti mérnököt vontak be szakértőként, hogy megtervezze, hogy lehet ilyen körülmények között hitelesen bemutatni az arany kihozatalát a vízzel elárasztott széfből. Megkérdeztek ékszerkészítőket, valódi öntőmunkásokat, hogy valósághűen tudják ábrázolni, hogyan lehet aranytömböket hordozható minikohókkal és buborékokkal apró szemcsékké átalakítani. 

Visszatekintésekből megtudjuk, hogy a csapat rendkívül alapos felderítőmunkával készült fel erre az akcióra is. Egyikőjük járt a rablás megkezdése előtt a Spanyol Nemzeti Bankban egy tekintélyes nemzetközi hitelintézet szakértőjének kiadva magát a bank vezetője előtt. Ügyesen érvel: a 2008-as adósságválság csak egy vicc volt ahhoz képest, ami előttünk áll. Azt javasolja a bankvezérnek, hogy növelje országa aranytartalékát. Bármi áron.

Az első két évad egy befejezett sztori. Itt van az a pont, ahol egy átlagos, happy end-del végződő akciósorozat lezárul. A készítők azonban fel tudják venni a fonalat és folytatni a 3. és 4. évaddal úgy, hogy a nézőnek ne zökkenjen az események logikája.

A történet tehát a Spanyol Nemzeti Bankban folytatódik. Mi a kiváltó ok? Egy társuk letartóztatása. A nagy csapat az ő megmentésére áll össze még egyszer. Mert a banda ott van egymásért. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Mert mindenki hibázott már, s akkor ott volt a banda. S vesztettek el társakat közben. S most újra egy társuk van bajban, akiért ki kell állni. Hogy mentsék meg? Rablással. Mert ahhoz értenek. De ez csak a kezdet. Igazából a rendszert támadják. Ezúttal kiállnak valamiért. Azok lesznek, akik felszólalnak: ami sok, az sok! Elég volt! Amit a társukkal tesznek az egy hadüzenet. És ők maguk az Ellenállás. Nem igaz? S mit fognak rabolni? Aranyat. De nem akármilyet. A jegybank aranytartalékát. De ez nem a Professzor ötlete. Hanem szeretett bátyjáé. 

A “spanyolságot”, a nemzeti sajátosságokat és utalásokat a készítők beleszőtték a sorozat hangulatába. Ilyen, amikor lóhát helyett száguldó motoron szeli át a Professzor a La Mancha fennsíkot társával, Marseille-jel, mint a lovag és hű fegyverhordozója. Vagy amikor bujkálás közben mi más, mint egy hatalmas bika támad egy vidéki farmon a Professzorra? A fieszta, a poharazgatás és éneklés, vagy épp szenvedélyes focimeccs képei váltakoznak a szigorú tanulás és napirend pillanataival. Vagy épp nyolc paella és kosárnyi Estrella sör érkezik az épülethez fegyverszünet idején rendőri felvezetéssel. Vagy épp a trezornál a munkát lelkesen folytatva odaszólnak egymáshoz a csapattagok: hát a zene hol marad? Latinok vagyunk vagy németek? A spanyol temperamentumos életstílus, a család, a szerelem, a vallás, a foci, a szex, és persze a pénz az, amitől megemelkedik a vérnyomásuk, ezek az életük fő mozgatóelemei. Ez az életigenlés és szenvedély az, ami miatt annyira lehet szeretni ezt a sorozatot.

S persze ne felejtsünk el kiemelni egy másik vonzerőt: a humort. A sorozat tele van a fentihez hasonló vicces kiszólásokkal (sőt még helyzetkomikummal is), a folyamatos stresszhelyzeteket kitűnően oldva. S van, amikor a humor fekete. Igen, kinevethetünk egy túszt, akire fegyvert fogunk, de akinek a telefonos PIN kódja: 1-2-3-4.

A harmadik-negyedik évadban – hiába, a korszellemés a Netflix anyagi támogatása nagy úr – jóval nagyobb hangsúlyt kapnak a nem szokványos nemi szerepek is. Így kerül elő a negyedik évadra távoli unokafivérként egy női transzvesztita szereplő, akit az őt még férfiként ismerő rokon csapattagok teljes mellszélességgel, minden habozás és fenntartás nélkül azonnal elfogad. Ez is olyan jelenet, amelynél kissé megzökken és nyikorog a hihetőség szekere. A nőt végül beépítik “áltúszként”, úgy hogy a csapatot belülről támogassa. De említhetjük ebben a kategóriában két fontos férfikarakter közötti szenvedélyes csókjelenetet is. Ez kissé ellentmondásos, hiszen egyikük a korábbi részekben még a “Nők és buzik előre!” kiszólást is használja.

Ezen évadokban a készítők egyre próbálják túlszárnyalni a korábbi meghökkentő fordulatokat, és ezek nem sikerülnek mindig tökéletesen. Egy társukon végrehajtott műtét elvégzését figyelve nagyon kell erőlködnie a nézőnek, hogy el tudja hinni: ha sokszorosan begyakorolják is, elvégezhető-e sikeresen egy golyókivétel (némi tüdőcsúcs eltávolítással megspékelve) úgy, hogy a páciens ne haljon bele. Ráadásul közben még a segítő videóadás is megszakad.

A negyedik évad elején újból úgy tűnik, hogy a terv megmenthetetlenül kisiklani és szétesni látszik. Talán már semmi nem ugyanaz. De mint a főnix a hamvaiból, úgy támad fel a Professzor és szerzi vissza az irányítást. Amit igen, elveszített. S innentől újra felfelé ível az évad dinamikája. A csapat áll megint nyerésre a csatában, a parancsnoki sátor kudarcot kudarcra halmoz, a közvélemény szemében pedig szerencsétlen lúzereknek néznek ki. Már megint.

A Professzor tehát összeszedi magát, s nem is akárhogyan. Egy olyan briliáns tervet, sőt bűvésztrükköt hajt végre, amelyben egy katonai helikopternek, az ügyes kommunikációnak és kiváló időzítésnek köszönhetően nemcsak sikerül elfogott társukat kiszabadítani, hanem be is juttatják a csapathoz a Spanyol Nemzeti Bank pületébe. De természetesen hűtlenek lennének a készítők önmagukhoz, ha felhőtlen örömmel záródna le a negyedik évad. A sikerrel párhuzamosan ugyanis a Professzor életveszélybe kerül.

A sorozatot az Antena 3-as spanyol csatornán mutatták be 2017-ben. Az 1. évad ugyan jól teljesített Spanyolországban, de a másodikban visszaesett a nézettség. Így a színészek és producerek is szinte eltemették a sorozatot. Ekkor azonban a Netflix megvásárolta és felkerült a nemzetközi kínálatba 2017. decemberében. S innentől valami csodával határos dolog történt. A La Casa de Papel nemcsak világsikerré, de nemzetközi jelenséggé is vált. A színészek maguk sem hitték el: hirtelen több százezer követőjük lett a semmiből. Hírességek, mint Stephen King vagy Neymar maga is felvette a sorozat jelmezét, sőt Neymar szerzetesként fel is tűnik egy fontos jelenetben. A sorozat alkotói és szereplői elkezdtek fotókat kapni a világ minden tájáról, ahogy a rajongók beöltöznek a sorozat Dalí-maszkjába és jelmezeibe. Focimeccseken transzparenseik jelentek meg. Egy elvakult rajongó a lábára tetováltatta Tokió (Úrsula) arcképét. Sőt, mi több, még valódi rablásokat is megihlettek.

De a legizgalmasabb jelenség az utcákon történt a sorozat sikerével párhuzamosan. Ugyanis a piros kezeslábas és a Dalí-maszk utcai tüntetéseken is feltűnt Európában, Ázsiában, Amerikában, ahol a társadalmi jogok kiszélesítéséért, a környezetvédelemért, vagy épp a nők egyenjogúsításáért demonstráltak. Mindez megtörtént Franciaországban, Libanonban, Chilében, Irakban. És a sornak még nincs vége. S közben mindenhol szól a Bella Ciao. De amikor még egy kikötőbe épp megérkezett illegális bevándorló csoport is a Bella Ciao-t kezdi el énekelni a szabad világba való bejutásukat megünnepelve, ez már minden elképzelést felülmúl.

Ez a sorozat az egyik  legnépszerűbb produkció, a filmeket és az angol nyelvű produktumokat is beszámítva. Az élen van Olaszországban, Franciaországban, Argentínában, Chilében, Brazíliában, Portugáliában, Észak-Afrikában, Közel-Keleten és Törökországban. De a világ (összes!) országában a legnépszerűbbek között van. Világméretű jelenség, amiben az az egyedülálló, hogy a nézőktől, spontán módon indult el és nem reklámok generálták ezt a szinte felfoghatatlan népszerűséget. Ezt csinálják utána az amerikai filmkészítők.

Kijelenthetjük, hogy a kapcsolat a nézőkkel, a befogadókkal nem puszta szórakoztatás, ez már filozófia. A csapat harcát már a motivációikat is megismerve tekinthetjük lázadásnak, de a történet egy pontján szinte forradalommá válik. 

Az emberi természet és a társadalmak sajátossága, hogy mindig dúl egyfajta a harc a fennálló rendszer ellen, hiszen szent meggyőződésünk, hogy mindig lehet valamit jobbá tenni. A fiatalokban mindig benne volt, benne van és benne lesz a lázadás szikrája, ami csak arra vár, hogy fellobbanjon. De ez a sorozat nemcsak a fiatalok harci szellemét tüzeli fel, hanem mindenkiét, aki küzdeni akar egy jobb világért, az igazságért, az egyenlő jogokért, vagy akár a világbékéért. S a sort még hosszan folytathatnánk. 

S amikor a sorozat végére ér, a néző felteszi magának a kérdést: ha ez a spanyol sorozat ennyire jó és így elvarázsolt, mi másról maradtam még le? S elkezdi felfedezni a spanyol filmek és sorozatok kínálatát és rájön, hogy nemcsak amerikai és angolszász filmgyártás létezik a világon.

A sorozat népszerűségének folyamatos emelkedéséről sokat elmondó szám, hogy míg az első két évad előzetesét több, mint 5.8 millióan nézték meg, addig a 3. évad trailere már egymagában 6.7 millió fölötti nézőszámot ért el. A negyedik, néhány hónapja nézhető 4. évad előzetese pedig máris 9.4 millió megtekintés fölött jár.

Hivatalos előzetesek:

https://www.youtube.com/results?search_query=money+heist+trailer 

S a legeslegvégére egy ajánló. Az első részben először csak Pedro Alonso (Berlin) hangjára kaptam fel a fejem, hiszen a Netflixen látható több más szerepben is. Ha valakit érdekel e kitűnő spanyol színész alakítása más szerepben is, érdemes megnéznie a The Grand Hotel című kosztümös spanyol sorozatot, amely egy tengerparti luxushotelt igazgató család történetét szövi össze mesterien az ott történt bűnesetekkel Agatha Christie és Sherlock Holmes világát megidézve. Pedro Alonso ebben is egy sokrétű karaktert játszik a kor divatjához hűen bajusszal és szakállal. A sorozat jelenleg csak angol felirattal érhető el a streamingszolgáltatón. Természetesen a spanyol sorozatok méltó hagyományait követve a szerelem és szenvedély nem marad ki e történetből sem.

Képek: TMDb

2017 megtekintés.

Megosztás: