„Elképesztő izgalmak” után folytatódott a 365 nap című szoftpornó. Az írás spoilert tartalmaz, igazából egy leírás. Vulgáris szavakat is lehet olvasni.

A történet nagyjából ott folytatódik, ahol abbamaradt. Óriási meglepetés (ez sem), hogy Laura életben maradt. Még ki sem vették belőle a golyót, ő már akar egy másikat magába, de Massimo egy ideig ellenáll. Tárgyalás közben azért az olasz csődör (még mindig nem Rocky) beadta a derekát. Haver mesélte, hogy a szexfilmekben a történetet szokás átugrani, én itt úgy döntöttem, hogy a 365 nap esetében fordított taktikát használok, és csak az ún. „történetre” koncentrálok. 

Várható volt, hogy az előző két rész szánalmas szintjén folydogál tovább a történet: a szexjeleneteket és a giccses videóklipeket némi beszéd és műbalhé szakítja félbe. Néha az az ember érzése, mintha a Pornhubra rákeverték volna az MTV-t. Bármi is az előző. 

Laura elvan, mint a befőtt, éli a luxusribancok boldog feleségek éltét, hogy aztán Nacho ismét feltűnjön az életében. A nő kicsit kéreti magát, hiszen ha nem akarná, hogy a csávó többet keresse, simán letilthatta volna a számát, de nem. Massimo kedvese inkább arról fantáziál, hogy egy ágyban van az „ellenséggel”. Na, jó, nem az ő ellensége, Massimo nem csípi a feleségére ácsingózó szörfbajnokot. 

Hogy kicsit elszabaduljanak a dolgos hétköznapokból, az álompár bulizni megy. Sokszor csinálom én is, hogy elviszem a feleségemet sztriptízbárba rúdtáncosok közé, nincs itt semmi látnivaló. Vagyis van, mert Massimónak nagyon bejön egy szőke csaj, olyannyira, hogy a helyszínen magáévá teszi Laurát. 

Másnap olyan komoly beszélgetéseket folytattak, mint hogy: 

-Miért nem alszol?

-Nélküled nem tudok.

LOL

Ekkor eszébe jut hirtelen Massimonak, hogy a felesége eltűnt egy kis időre a szigeten egy helyes macsóval, Nachoval ( el kellett sütnöm), és firtatni kezdte kedvese hűségét. 

Szó szót követett, majd Massimo idegbeteg módon Laurát kritizálta, hogy nem volt joga eltitkolni a gyereket. Szerintem meg senkinek sincs joga egy nőt elrabolni, hogy egy évet adjon, hogy beleszeressen, de nem egyforma az értékrendünk. 

A férfi és a nő elhidegülésének vizuális megoldása új mérföldkő a filmkészítésben. Massimo már nem Laurát töcsköli, hanem a zuhanyzóban rejszol, mint Kevin Spacey Az amerikai szépségben. Ő lett Masztimo -.-.

Ezután ebből elege lesz, majd gyorsan Federerré változik, hogy furcsa teniszt műveljen, ahol a labdát nem kell eltalálni. Massimo persze még mindig jó csávó: szálkás, mint egy egész kárászraj, hogy klasszikust idézzek, és szigorúan is tud nézni, ráadásul rosszul bánik a nővel, magas is, szóval a nők nagy részének ez amúgy is bejön. (nem reprezentatív felmérés, sztereotípia).

Laura visszamegy dolgozni (vagy mi), és egy olyan nővel találkozik, aki úgy néz ki, mintha valami avataros furulyát vett volna. Természetesen random őt is megdugja valaki épp. Az a jó ezekben a filmekben, hogy senki sem szégyelli a szexualitását. Mindenki mindenki előtt, mint a való életben (se).

Massimo ráunt, hogy saját kezébe vegye a sorsát, és ismét meglátogatja a sztriptíz bárt, ahol először egy lufi mellű nő akarja jobb kedvre deríteni, majd egy ponyvaregényes csaj próbálja meg felvidítani az olasz sármőrt. Ő azonban nem az a megcsalós fajta, erről hallani sem akar. Persze előtte még kedvesen megéri a nőt: térdelj le! Szem nem marad szárazon.

Laura élete vidámabb lesz, mert valami divatbemutatóra mehetnek Portugáliába. A mozitörténelem legrosszabb kamuörülését láthatjuk perceken keresztül, és rá kell jönnöm, hogy igazából minden idők egyik legrosszabb mellékszereplőjét is sikerült megtalálni. Laura barátnője akár lehetne normális is, de nem az. Többet hallatszik tőle a kurwa szó, mint egy lengyel bajnokin. 

Na, milyen érdekes, hogy Nacho is ott van azon a divatbemutatón. A srác elképesztő trükkhöz folyamodik: nem haza viszi Laurát a lepukkant kocsijával, hanem magához. 

“Azt hiszem, beléd szerettem” – vallja. 

Ezután ismét olyan mondat következik, hogy az ember elmorzsol néhány könnycseppet. 

“Előlem elfuthatsz, de a saját érzéseid elől nem.” Komolyan mondom, hangosan felnevettem, annyira szánalmas volt. 

Na jó, a parton szex közben mondott “mindig szeretni foglak”, és az ujjazás közben mondott “azt hittem, elveszítelek” újfajta mélységet adott a trilógiának. 

Természetesen Nacho és Laura – ahogyan az első szexnél lenni szokott – felütötték a kamaszutrát, és minden pózban is szexeltek. A képek tanulsága alapján volt happy end, bár ha halkan ment volna a tévém, a férfinél azt hittem volna, hogy hátba lőtték. Mindegy, ő élvezte. 

Nem telt egy másodperc, és máris jött a következő MTV-zene, egészen idegesítő intenzitással nyomták ezt. Talán még idegesítőbb volt, mint az előző részben.

Laura visszabotorkált a szállodába, ahol természetesen Massimo már várta, hogy számon kérje szíve választottját.  A férfi teljesen kikelt magából, és a feleségét hazug kurvának nevezte. A hazug kicsit erős…

Laura megpedzegeti, hogy elválik, Massimo pedig tudja, hogy a kommunikáció alapja szemkontaktus:  

“Ne fordíts hátat, ha hozzád beszélek!”

Helyes, adni kell az illemre.

Laura, akik tulajdonképpen végigkufircolta mind a három részt, azt azt mondja Massimonak: 

“Egy dolgot ismerek, az a magány.”

Elege is lesz az egészből, és hazamegy meglátogatni a szüleit, ahol rántott hús is adatott. Ez volt az egyetlen olya képsor, amely megindított bennem valamit. 

Természetesen az anyja tanácsokkal látja el:

„A nő legyen önző.”

Ilyen egy igazi anya, ott segít, ahol tud. 

Ezt követően a Netflix történetének legrosszabb pillanatai következnek. Igen, az a fantázia hármasra gondolok, és nem is az a gond, hogy egy nő elképzeli, hogy két jó csávóval szexel, hanem hogy a két férfi hogyan talált egymásra egy romcsi smárolás erejéig? Mi késztette a készítőket arra, hogy ez a rész megszülessen?

Elképzelem a brainstormingot: „Massimo, te csókolgatod Laurát. Ok. Nacho, te is csókolgatod Laurát. Ok. Azán… Massimo, te smárolsz Nachoval. Ok. Izé, mi a f..sz?” Bizony, ez egy ilyen igazi WTF érzés volt, de negatív értelemben.

Annyira lesokkolódtam, hogy nem is tudom, hogyan folytatódott a sztori, csak hogy Massimo lehet meg akar ölni mindenkit is, de aztán mégsem, pedig Laura mondta neki, hogy el lehet tolni a biciklit. 

Azt olvastam, hogy lehet, hogy nem ez az utolsó rész, de egyelőre szerencsére semmi erre utaló jelet nem találtam. A legrosszabb az egészben, hogy erre igény van, mert hogy jó a csávó. 

Az a legdurvább, hogy talán még az első részt lehet valamilyen formában filmnek nevezni, volt története, és bár igénytelen, erkölcstelen hulladék volt az is, valahol meg lehetett érteni, hogy ez miért népszerű. 

És basszus, ezt követően csináltak két sokkal rosszabb részt. Gyenge kezdés után erős visszaesés, mindezt olyan üzenettel, amely teljesen beteg, abnormális. Kb ha kurva vagy, akkor luxus van, ha el akarsz csábítani valakit, rabold el, ha baj van a kapcsolatodban, dugj félre, meg eleve a férjeden élősködj, ha szexelsz vele, meglesz mindened. Egy beteg társadalom beteg üzenete ez, nagyon remélem, hogy egyetlen fiatal lány vagy fiú sem gondolja majd ezt a viselkedési normát követendőnek. 

Már a múltkor is írtam, hogy kövezzetek meg, ez a Morrone gyerek még viheti valamire. Nem azt mondom, hogy ő legyen a következő James Bond, vagy hogy valaha Oscarra jelölik, de én látok benne potenciált. 

Ui.: tudom, hogy a könyv máshogy volt, és hogy elméletileg jobb, mint a filmek, de ez emberiség elleni bűntett volt. Elképesztő, hogy az év(század) legrosszabb filmjei közül kettő egy trilógia két része, amelyet pár hónap eltéréssel mutattak be. Ezt csinálja meg valaki!

A rántott hús miatt 0,5/10-et adok rá.

(A címben nincs elírás, tudom, hogy írják a káros szót, és a biztosban se véletlen az első két nagy betű 🙂 )

21129 megtekintés.

Related posts:

Videóklipbe fojtott giccspornó, avagy ilyen lett a 365 nap folytatása 365 nap: lesz negyedik rész?  Újabb előzetest kapott a Ratched 365 nap – Így folytatódik a Netflix botrányfilmje. Spoileres tartalom Újabb zseniális Waititi-film – Jojo Rabbit, kritika „Nagyon jó munka volt, igazi kihívásokkal!” – Zsigmond Tamarával, Joyce Byers „magyar hangjával” beszélgettünk.