Tíz éves minden idők egyik legjobb filmje, a Christopher Nolan által rendezett Eredet. Ennek kapcsán készültünk egy írással, amely megoldás lehet számtalan kérdésre. 

Az Eredet, vagy eredeti nevén Inception című filmet 2010. július 16-án mutatták be világszerte, vagyis a többek között Leonardo DiCaprio által fémjelzett műremek tíz éves jubileumát ünnepli.

Cobb incepciója

A továbbolvasás előtt egyrészt leírnám, hogy természetesen az írás spoilert fog tartalmazni, másrészt fontos, hogy viszonylag friss emléked legyen a filmről, így ha van rá módod, nézd meg újra. Mielőtt a tényleges elemzésre térnék, fontosnak tartom megjegyezni, hogy számomra ez minden idők legjobb mozija. Ha valaki kérdezi, hogy mi a kedvenc filmem, mindig ezt mondom. Az Eredettel kapcsolatban sok teória látott már napvilágot, számomra ez a legvalószínűbb. Nézzük, miről is van szó!

Kezdjük a film legvégével. Rengeteg helyen olvasom, hogy na, most akkor eldől a pörgettyű vagy nem? Többen hosszasan elemezték, hogy meginog, a betűk alatt többen eldőlni “hallották”, de az igazság az, hogy teljesen mindegy, hogy eldől-e. Egyrészt ez nem a DiCaprio által játszott Cobb toteme, másrészt ezen tárgyak funkciója kimerül csupán abban, hogy elárulja a gazdájának, hogy valaki más álmában van-e vagy a sajátjában. Ezt Arthur mondja Ariadnenak a mozi első felében. 

Az én elméletem a következő: az EGÉSZ film egy álom, méghozzá Cobb álma, vagyis Leonardo DiCaprio incepciója. Erről szól a film, az Inception mozgatórugója Cobb bűntudata, a cselekmény pedig nem más, mint az a folyamat, ahogy a tudatalattija eléri, hogy feldolgozza a bűntudatát, mert  “az emberi lélek mindig vágyik a katarzisra”.

Cobb legnagyobb bánata, hogy mielőtt megszökött, nem láthatta a gyerekei arcát. Haza már soha nem mehet, a gyermekeit csak álmában láthatja. Az incepció, amit be kell ültessen saját agyába, olyasvalami kell legyen, ami mintha saját magától jövő ötlet lenne. Biztosítékot kell érezzen arra, hogy a valóságban láthatja gyermekei arcát. Ahhoz, hogy a valóságban ez megtörténhessen, vissza kell térjen az USA-ba, anélkül, hogy letartóztatják. Ehhez pedig egy igen befolyásos személy segítségére van szüksége; ehhez viszont el kell végeznie egy munkát ennek a prominens embernek. Ez tiszta, logikusan felépített gondolatmenet, ugyanakkor Saito nem valós személy, ő is csak projekció, Cobb tudatalattijának egyik kivetülése.

A valóság

Folytassuk most már kronologikus sorrendben, vagy a film elejével: Cobb egyszer csak a parton, -9a vízben találja magát. Kievickél, majd mit lát? A saját gyerekeit, amint homokoznak. Itt érdemes megjegyezni a gyerekek ruháit. Hogy került oda? És a többiek a vonatra? Ne feledjük: az álmokba csak úgy belecsöppenünk, és nem emlékszünk rá, hogyan kezdődött.

Cobb ellátogat Miles professzorhoz, akit Michael Caine játszik. Ő a gyerekei nagyapja; azt nem tudjuk, hogy az ő apja-e vagy Mal-é. Beszélgetnek, mígnem ezt mondja neki az öreg: 

„Térj vissza a valóságba!” 

Erre Cobb azt válaszolja, hogy nem teheti, mert csak itt lehet együtt a gyerekeivel. Elméletem szerint egyébként Mal mellett a gyerekek is halottak, őket Mal ölte meg, de erről később. Itt rögtön fel is tennék egy költői kérdést: miért kell Cobbak ez az utolsó munka? Miért nem kéri meg Michael Caine karakterét, hogy hozza el Párizsba a gyerekeit, és akkor ott együtt lehetnének. Egyébként építész a foglalkozása Párizsban.

Szerintem a legsokatmondóbb jelenetek a film megértése szempontjából a szállodában történtek. Azzal kezdeném, hogy amikor Ariadne lemegy erre a szintre, akkor félő hangon elkezdeni mondani, hogy: „a nevem…”. Erre Mal azt válaszolja: „tudom, hogy ki vagy”. Honnan tudhatná? Az is árulkodó, amikor Ariadne rálép a törött pohárra, csakúgy, mint korábban Cobb, Mal pedig hátrafordul, nincs semmi meglepetés az arcán. Csak annyit kérdez, “Te mit keresel itt?” Mintha mindig is ismerte volna Ariadne-t. Nyilván, hiszen ő sem más, mint Cobb egyik kivetülése. Emlékezzünk csak vissza arra a szituációra, amikor Cobb elmeséli, megmutatja Ariadnenak, hogy mi történt a szállodában. Nem mutatják hosszan, de nagyon fontos, hogy a nő a szemközti ablakban van! Ekkor mondja neki Cobb: gyere be! Hogyan lenne ez lehetséges, amikor ő a túloldalon van? Ráadásul elméletileg ez a valóság szintjén történt meg.

Miért van ugyanúgy berendezve a szemközti szállodai szoba, ahogyan az ő szobájuk?  Erről is van egy képem, az egyik szoba összedúlva, míg a szemközti teljesen ép, normális, és szerintem egyértelmű, hogy ugyanaz a szoba. De szemközt egy másik épület van, hogy lehet akkor mégis ugyanolyan?

Lépjünk tovább: Mombassa. Egyszer csak Kenyában találjuk magunkat (egy álom esetében sosem tudjuk, hogy kerültünk oda, ráadásul az USA által keresett Cobb elég könnyen eljutott oda). Találkozik Cobb Eames-szel, aki épp veszít, meg is említi: neki kell fizetnie a piát. A következő pillanatban, ahol Cobb azzal húzza Eames-t, hogy nem tud helyesen írni, a férfi előtt már egy tucat zseton van. Ez elég álomszerűnek hat. Amikor Eames észreveszi a bárban az ügynököket, Cobb megkérdezi, hogy vajon élve vagy holtan szeretnék-e elkapni. Erre azt válaszolja a férfi: majd megtudod, ha rád lőnek. Ez igencsak kétértelmű. Ezután ott a menekülős rész Mombassában. Cobb fut az üldözői elől, ezt felülnézetben is mutatják. Az egész úgy néz ki, mint egy tipikus útvesztő, egy labirintus. Ezt követően pedig Saito jókor, jó helyen, Mombassában egyszer csak feltűnik, és megmenti Cobbot. És ne feledjük Eames karakterét, aki bár nem láttunk futni, mégis ott van.

Apró jelek

Ezt követően nézzük meg a gyerekeket, egészen pontosan a ruházatukat. Minden egyes jelenetben ugyanazt a ruhát hordják. A kezdő képen is, erről kép is van, és a film többi részében is, valamint van egy jelenet, amikor Cobb és Mal beszélgetnek, ott van egy kép a kislányról, ahol szintén ugyanaz a ruha van rajta, mint a film többi részében. Christopher Nolan nem olyan rendező, aki ilyen hibákat benne hagyna egy olyan filmben, amelyet 16 (!) éves kora óta tervezett.

Emlékezzünk vissza a film elejére: Cobb fekszik a homokban, látja a gyerekeit, ahogy homokból építkeznek, ezután Saito házában találja magát, amely egy szikla tetején van. A film legvégén, amikor Cobb hazatér a gyerekeihez, akkor sok mindennel el vagyunk foglalva, például, hogy a pörgentyű eldől-e vagy sem. De hallgassuk csak, mint mondanak a gyereket a háttérben: „Nézd meg mit építettünk, építettünk egy igazi házat a sziklán…” Elképesztő.

A reptéri jelenetet érdemes jobban szemügyre venni. A reptéri útlevél ellenőrzésnél az útlevelet pecsételő férfi rangjelzése sokatmondó. Képet is mutatok róla. Ez a jel az ezredesi rangot jelöli. Mennyi az esélye annak, hogy ezt a feladatot, vagyis egy útlevél pecsételését egy ezredes végzi? Az ajtónál álló másik tiszt rangjelzési is hasonlóan álomszerűen túlzó: őrnagyi rang.

Időzzünk el egy kicsit a karaktereknél. A figurák hátterének kidolgozatlansága véleményem szerint tudatos, mert nincs is hátterük, mert nem valós személyek, csak kivetülések. Ki Saito? Mit tudunk róla pontosan?

DREAMS

Nem sokat, csak úgy, mint a többi karakterről. Érdemes még természetesen Ariadneról beszélni. Sokat mondó név, ez persze köztudott. A görög mitológia szerint Ariadné krétai királylány, Minósz és Pasziphaé leánya, aki beleszeretett a Krétába érkező Thészeuszba, és tanácsot kért a nagy tudású Daidalosztól, miképpen segíthetné választottját a félig bika, félig ember Minótaurosz ellenében. Ariadné tündöklő koszorút, a történet későbbi változataiban aranyfonal-gombolyagot adott Thészeusznak, aki a szörny legyőzése után a fonal segítségével kitalált a labirintusból. A győzelem után Thészeusz magával vitte Ariadnét. Euripidész hatására Ariadnét már az ókorban elhagyott szerelmes lányként ábrázolták. Pompejiben fennmaradt egy falfestmény az alvó Ariadnét elhagyó Thészeuszról, de ismert több ókori műalkotás (érem, szobor és vázakép), amelyek a felébredt és tanácstalan Ariadnét ábrázolja.

Egyébként ha a karaktereket kezdőbetűit összeolvassuk, érdekes dolgot láthatunk:

Dom

Robert

Eames

Arthur/Ariadne

Mal

Saito

Igen, DREAMS. Persze, lehet véletlen is.

 

 

 

 

Még néhány érv az álomverzió mellett:

Amikor Cobb felébred Yusuf szerének tesztelése után, bemegy egy mosdóba, majd látja a feleségét. Egy távoli ablakból. Ha ez a valóság lenne, akkor természetesen nem láthatná.

Mal megjelenése az álmokban is azt támasztja alá, hogy Cobb álma az egész film. Amikor belépsz az álomvilágba, két alapvető tényezőt kell figyelembe venni: az álmodót és az alanyt. Az “álmodó” az a személy, akinek belépnek az elméjébe, míg az “alany”, aki megtölti azt a tudatalattijával. Az egész történetben, mindegy, hogy éppen ki volt az álmodó és ki az alany, de Mal, Cobb halott felesége valahogy mindig megjelenik. Példák: a film elején azt tudjuk, hogy Arthur álmában vagyunk, az alany pedig Saito. Miért jelenik meg Mal? További bizonyítékok arra, hogy végig Cobb tudatalattijával van dolgunk: az első szinten, Yusuf álmában, az esős városban egyszer csak beüt a vonat. Mit keres Yusuf álmában Cobb tudatalattija? Ott kizárólag Yusufnak kellene álmodnia, és Fischer tudatalattija lehetne jelen. A vonatra csak egy magyarázat van: Cobb az alany az egész történetben. A lentebbi szinteken ugyanez a helyzet: Arthur, illetve Eames álmaiban szintén végig ott van Mal.

Az egész film egy lelassított Piaf zenével indít, amely egyébként az álomutazók zenéje. Emiatt is elképzelhető, hogy az egész film egy valakinek az álma.

Yusuf pincéjében az öreg miért csak Cobbra néz, amikor azt mondja, az ott álmodókról: “az álmukat hiszik a valóságnak. Ki győzhetné meg őket az ellenkezőjéről?”

Miért jön Saito az incepció gondolatával Cobbhoz, amiről csak Cobb tudja, hogy lehetséges?

A Cobbot üldöző cég neve, Cobol vagy Cobbol. Véletlen a hasonlóság vajon?

Ne felejtsük el azt a mondatot sem, amelyet Mal a váróban mond Cobbnak: „nem érzed úgy, mintha a rendőrség, meg titkos cégek lennének a nyomodban?”

 

 

Gyakran feltett kérdések az Eredet kapcsán:

1. Miért van a havas szinten gravitáció, amikor az eggyel lejjebbi szinten nincs?

A kocsiban a testükre más hatás hat, mint az az alatti szinten. A kocsi zuhanása okozza a szállodában a súlytalanságot, mint a világűrben. Viszont a szállodai szinten levő testek nyugalomban vannak, így annak nincs nagy hatása az az alatti havas szintre.

2. Miért látjuk őket egyszer megöregedve a váróban, egyszer pedig fiatalon?

A megöregedős dolog csak átvitt értelemben értendő szerintem. Az álomvilágban mindenki olyannak látszik, amilyennek az elméje szüli. A lényeg az, hogy 50 évnyi élményük volt, amiért öregnek érezhették magukat, de ettől még a vonatnál ismét fiatalnak látták egymást.

3.  Sokan úgy gondolják, hogy Cobb toteme a jegygyűrűje, igaz-e ez? Nos, valóban hallani ilyen véleményeket is, bár én szkeptikus vagyok, hiszen valamilyen módon lett volna rá utalás, amikor a film „lefektette” nekünk a szabályokat, még sincs ilyen. Az elmélet szerint, amikor Cobb álmodik, akkor van rajta jegygyűrű, amikor ébren van, akkor nincs. Az az igazság, hogy fogalmam sincs, mit akart Nolan a jegygyűrűvel szimbolizálni. A film nem véletlenül említette meg, hogy a főhős gyakran eltér a saját szabályaitól. És ugyebár az egész film, a főhős álma. Lehet, hogy álmában egyszerűen elfelejtkezik a szabályról. Nem tudja összehangolni a két álmot, hogyan is tudhatná. Mert ilyen az álom.

Érdekes még, hogy három utalás is van a filmben az öngyilkosságra. Az egyik, amikor Mal leugrik, a másik, amikor Mal a késsel játszik (szerintem ezzel ölte meg a gyerekeket, akiről azt hitte, hogy csak projekciók), illetve a harmadik Cobbnál: Mikor a szállodában megpörgeti a totemet, előtte odateszi a halántékához a fegyvert.

A film arról szól, hogy Cobb meghamisítja a saját emlékeit Mal haláláról, és létrehozza ezt a szürreális jelent.

Egyébként maga az Eredet is egy tökéletes incepció. Beleülteti Nolan a fejünkbe, és órákat, napokat agyalunk a megoldáson. Számomra ez a leginkább valószínű elmélet, persze ez nem jelenti azt, hogy ez az egyetlen jónak tűnő. Ha van egy elméleted, írd meg nyugodtan, lehet, hogy neked van igazad! Elfogult vagyok: ez számomra minden idők legjobb filmje.

 

 

A trailer:

 

Az írás nem újkeletű, egy régi blogon már megjelent, amelyet azóta töröltem. Az írásban felfedezett érdekességekre nem mind magam jöttem rá, már anno is írtam. Rengeteg fórum, cikk és hozzászólás alapján íródott ez a bejegyzés.

 

5678 megtekintés.

Megosztás:

1 comments

XHTML: You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>