Mi történik akkor, ha valaki túlzottan elővigyázatos? Hol húzható meg a határ az őrület és az aggódás között? Ezekre próbál választ adni Jeff Nichols rendezése, de vajon sikerül neki?

Imádom a természet elementáris jelenségeit. De nem ám a cunamira, a földrengésre vagy a vulkánokra gondolok, hanem egy sokkal elemibb erőre, a szélre. Kiskoromban arról álmodoztam, miközben a Holnaputánt vagy más „viharos” katasztrófafilmet néztem újra századszorra, hogy ha nagy leszek, elmegyek az Egyesült Államokba és tornádókat fogok filmezni. Noha ebből nem lett semmi, a rajongásom a természet ennyire nyers és dühhel teli megnyilvánulása iránt mit sem csorbult. Mélyebben nem mennék bele, mert hosszú lenne, de az, ahogy a film feldolgozza ezt a témát, vegyítve mentális problémákkal, egyedülálló az eddig látott filmjeim sorában.
Ezt az alkotást Jeff Nichols rendezte, akinek a Fegyverek és embereket, a Mudot, na meg az Éjféli látomást is köszönhetjük. Hasonlóan Nolanhez vagy Blomkamphez, neki is van aduász színésze Michael Shannon személyében, akit az összes munkájában szerepeltetett, ráadásul főbb vagy főszerepben.
Sajnos a filmnek nincs hivatalos magyar címe s szinkron sem készült hozzá.
Nézzük hát, mit tudott kihozni a direktor ebből a paranoid történetből!

A főszerepben egy építőmunkás családapa, Curtis áll, akit egy átlagosnak induló éjszakán látomások kezdenek gyötörni a semmiből. Először nem tulajdonít neki nagy jelentőséget, de ahogy napról-napra rosszabbodik a helyzet, úrrá lesz rajta a pánik. Mikor belekezd a terve megvalósításába, amit az álmok hatására ötlött ki, szép lassan darabokra hullik eddigi nyugodt élete. A családja félni kezd tőle, a barátai fura szemmel méregetik, közben pedig az összes próbálkozása ellenére sem tud szabadulni a gyötrő gondolatoktól, ami kínozza éjszakáról-éjszakára.
Vajon Curtis megtudja őrizni az ép elméjét vagy hagyja, hogy teljesen maga alá gyűrje a félelem és engedjen kárba veszni mindent, amit szeret?

A két kimagasló teljesítményt nyújtó főszereplő közül Michael Shannon egy árnyalatnyival ütősebb alakítást tett le az asztalra. Sok alkotásban volt szerencsém látni, így nem kételkedtem abban, hogy itt megállja-e a helyét. Hihetetlen energikussággal és élvezettel recitálta a karakterét, aki csak a szeretteit szerette volna megóvni a látomások eljövendő borzalmaitól. Nem tartok nyilván sok kedvenc férfi színészt, de Ő előkelő helyet foglalna el, annyi szent.
Nem sokkal maradt le az első helyről Jessica Chastain sem, aki Curtis feleségét játszotta. Vele hasonlóan sok filmben találkoztam már, s noha a kedvenceim közé nem tartozik, kifejezetten tehetségesnek tartom, amit itt is bizonyított. Természetesen és rutinosan hozta a megírt szerepét. Egyszerre lennék a felesége és az ellensége akár.
A többi szereplő elevickélt Michael és Jessica párosa mellett, persze azt az elvárható módon tették.

A zene meglepően jó lett. Harmonikusan tud feszült és rejtélyes, máskor pedig érzelmesen disztópikus dallamokkal színezett lenni, amire érdemes lehet odafigyelni, feltéve, hogy nem vonja el nagyon a figyelmünket a színészi játék.
A látvány meglepően szemet gyönyörködtető! Itt nem város rombolásra és űrbéli kalandokra kell asszociálni, elég csak a természet szépségeit felidézni lelki szemeink előtt. A villámok, a felhők, a fény játékok és maguk a viharok olyanok, mintha egy NatGeo filmből vágták volna be, tökéletes.

*SPOILER*
A misztikus vonulata miatt pár kérdésre nem kapunk választ, de valljuk be, a karakter sem. Az egész jelenségre átvitt értelemben kell gondolni. Saját magát zárta be a saját maga által épített börtönbe, a tünetek pedig egy örökletes betegségre utalhatnak.
Persze, a legvégén lévő csavar hatalmasat fordít az egész megítélésén… Mondhatni több lehetséges befejezése is van.
Amikor pedig felborítja az asztalt az ebédlőben és teljesen összeomlik, az a jelenet valami fantasztikusan hidegrázós lett. A bőrömön éreztem a karakter, sőt, a színész feszültségét.
*SPOILER VÉGE*

Összességében bátran ajánlom mindenkinek ezt a filmet, aki szereti a misztikumot és a valóságot keverni, vagy csak szimplán egy remekül előadott, de csalóka pszichózis szemtanúja szeretne lenni.
Tulajdonképpen… imádnám, ha az ilyen filmek találnának nagyobb nézőközönségre.

316 megtekintés.

Megosztás:

0 comments

XHTML: You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>