"Bírom a csajt,tetszik hogy ilyen nyers" - Csuha Borival beszélgettünk

Csuha Bori hosszú évek óta az egyik legfoglalkoztatottabb magyar szinkronhang. Filmekben, sorozatokban, rajzfilmekben egyaránt gyakran hallani, többek között az Alkonyat óta ő Kristen Stewart állandó magyar hangja. Interjúnkban szó esett ezen kultikus filmsorozatról is, illetve beszéltünk a szinkronszakma egészéről, illetve természetesen a Sex Educationről is.

Már kiskorában sokat szinkronizált és játszott különböző darabokban. Mennyire határozzák meg a gyermekkori emlékeit a színházi, stúdiós élmények?

Nagyon meghatározó volt gyerekkoromban a folyamatos színházi lét. A szüleim a Rock-Színház tagjai voltak,és ezért nagyon hamar magamba szívtam a zenés színház élményét, imádtam a színdarabokat, a többi színész gyerekeivel játszani a színfalak mögött,majd aztán szerepelni is, bemenni kislányként a színre egy-egy jelenetbe. Első nagy szerepem 8 évesen Pötyi volt, a Valahol Európában című musicalben az Operett Színházban, ahol imádtam a gyerek közösség, sok mai napig tartó barátságra tettem szert. Majd jött az Annie 11 évesen, ami a kedvenc musical filmem volt, és az álom valóra vált, mert eljátszhattam a kis árvát, a Thália Színházban egy évig. A szinkron világával is hasonló volt a helyzet, amikor a szüleim elkezdtek szinkronizálni 2 éves voltam, sokszor magukkal vittek, hallgattam ahogy „tömegeztek”, megismertem én is a rendezőket, és aztán Ambrus Zsuzsa szinkronrendezőnél volt pár mondatom 4 évesen, és szép lassan egyre több mindenben szinkronizálhattam, olvasni még nem tudtam, így hazavihettük a szövegkönyvet és megtanultam, majd anyukám segítségével egyenként elmondtam a mondatokat a stúdióban. Nem voltam éjjel nappal szinkronstúdiókban ,nem akartuk hogy a tanulás rovására menjen, de emlékszem, hogy nagyon szerettem azt a közeget is. A drámatagozatos gimnázium elvégzése után egyre több szinkronszerepet kaptam, a Bárka Színház stúdiójába is felvettek, ahol Spolarics Andreától tanultunk színészmesterséget, és több darabban is szerepelhettünk. Az ottani közeg és élmények segítettek megnyílni a kissé zárkózott tini korszakomból, nagyon szerettem azt a három évet. Volt szerencsém forgatni a Made in Hungária és a Papírrepülők című filmekben, ekkor a filmezés is nagy hatással volt rám. Sok év kihagyás után újra színpadon lehettem, 6 évig játszottam az egyik matulás lányt az Abigél című musicalben az Budapesti Operettszínházban. Bár gyerekkorom óta zenés színházban szerettem volna játszani, mégis az egyre csak sokasodó szinkronmunkámtól és a számos rajzfilmes, énekes feladattól azt kezdtem el érezni,hogy nekem ez a jövőm és itt, ebben a szakmában tudok igazán teljesíteni és kiteljesedni.

A szinkronizáláshoz szükséges képességek mennyire tanulhatóak, milyen mértékben lehet őket fejleszteni?

Kell hozzá egyfajta tehetség, ritmusérzék, színészi képesség az érzelmek visszaadásához, rásimulva hangban az adott színész arcrezdüléseire, és ez sokban függ a szövegtől is mennyire egyszerű vagy nehéz rámondani. Senkinek nem megy elsőre, sok mindenre kell egyszerre figyelni, de úgy gondolom, ha valakinek már az első pár alkalommal kiderül, hogy van hozzá érzéke, az hamar belerázódik, de van olyan is aki megreked egy szinten és nem igazán tud fejlődni, hanggal különböző érzelmeket hitelesen átadni.

Talán az egyik legmeghatározóbb szerepe volt az Alkonyat-sorozatban Bella karaktere. Erre a munkára hogyan emlékszik vissza, mennyire volt nehéz megküzdeni a hatalmas elvárásokkal?

Az Alkonyat Belláját Báthory Orsolya szinkronrendezőtől „kaptam”, aki első alkalommal felvázolta, miről szól a trilógia első része, és én a felvétel után tudtam meg hogy eredeti nyelven már megy a mozikban és nagy rajongótábora van. Sokan imádták a könyvet és ezért nagy elvárások voltak a filmmel és a hangokkal kapcsolatban is, így a második rész felvételére már ezzel a tudattal mentem , moziban is megnéztem eredeti nyelven, és próbáltam még jobban teljesíteni, és még inkább hasonlítani hangban és érzetben Kristenhez. Aztán egymás után jöttek a következő részek felvételei és egyúttal a felkérések interjúkra,rendezvényekre, amikre Szvetlov Balázzsal( Edward) és Gacsal Ádámmal( Jacob) mindig jó hangulatban mentünk. Nagyot lendített a szinkronos karrieremen az Alkonyat trilógia.

A sorozatot követően gyakorlatilag összenőtt Kristen Stewarttal. Mit gondol, sikerült neki kilépnie az Alkonyat jelentette skatulyából? Izgalmasnak tartja ezt az új irányt, hiszen egyre több független, merész alkotást vállal el?

Örülök, hogy azóta minden filmjében én adom a hangomat Kristennek, és valóban érdekes látni a fejlődését, és az irányt ami felé vitte a karaktereit. Jellegzetesen zártabb szájjal beszélő, kevés arcmimikával játszó, egyre fiúsabb külsejű, de egyben szexis színésznőnek tartom, és szerintem már hozzá illő szerepeket kapott az utóbbi években, és mivel én teljesen más típus vagyok, ezért kihívás őt szinkronizálni, mindig izgalmas feladat.

Beszéljünk egy kicsit a Sex Educationról. Ezt mindenkitől megkérdeztem korábban, önt mennyire lepte meg, hogy a Netflix ilyen mennyiségben kezdte el szinkronizálni a tartalmait?

Hirtelen rengeteg netflixes filmet kezdtünk el szinkronizálni és mivel eddig nem ismertem őket, azóta tudom, hogy milyen jó sorozatok és filmek vannak itt, tele ismeretlen, tehetséges színésszel,ezért szerintem szuper dolog, hogy már szinkronizálva is hozzáférhetünk. Szeretem csinálni ezeket, a Sabrina volt a kedvencem, de nagyon szeretem a Sex Education-t is.

Ismerte korábban a sorozatot, hogyan került bele, volt-e esetleg casting?

Nem ismertem korábban, casting alapján választottak engem.

Az eredetiben Emma Mackey nagyon jellegzetes beszédstílust választott, ezt mennyire volt nehéz lekövetni, illetve mi a véleménye magáról a karakterről?

Bírom a csajt, tetszik, hogy ilyen nyers, mélyebb hangú, laza, szeretem szinkronizálni őt.

Mi a véleménye magáról a sorozatról? Jó dolognak tartja, hogy egyre több ilyen kendőzetlen széria készül?

Szerintem vicces és jó sorozat,benne lelki drámákkal, élethelyzetekkel. Jó dolog, hogy a Netflix bátran nyúl az ilyen tabutémákhoz is, és minden fiatal számára érdekes sorsok, történetek kerülnek előtérbe.

Térjünk vissza a szakmára! A tavalyi évben igencsak nagy médiavisszhangot kapott a Bosszúállók szinkronhangjainak mozgalma. Ön mit gondol a kialakult helyzetről, a színészek és a forgalmazók viszonyáról?

Magam is Szinkron Alapszervezeti tag vagyok, és nagyon örülök, hogy az utóbbi években, közös összefogással olyan eredményeket értünk el a szakmánkban, ami változásokat hozott ,és reméljük hogy talán a 30 éves bérek és a sok munkától való túlterheltség, ami a felgyorsult munkavégzésből is fakad, egyensúlyba kerülnek.

Egy korábbi interjúban említette, hogy szeretne több filmben szerepelni. Mi az a plusz, amit egy filmforgatás jelent? Ez tulajdonképpen egy módosult tudatállapot?

Mivel csak két filmben, illetve pár reklámfilmben forgattam eddig, nem sok tapasztalatom van benne, de nagyon megfogott a hangulata és az, hogy mennyivel kevesebb arcmimika ,játék elég ahhoz, hogy érzelmeket közvetítsenek a vásznon. Teljesen más, mint a színpadi színészet, nagyon izgalmasnak tartom. Szoktam nézni magyar sorozatokat is, és nagyon tetszik, hogy sok színészből árad a természetesség, nem játszanak túl semmit. Úgy gondolom, a filmezéshez is kell rutin és gyakorlat, hogy könnyen menjen, szívesen kipróbálnám még magam benne, de nem hiányzik az életemből.

Kik azok az akár magyar-, akár külföldi színészek, akiknek a játéka leginkább lenyűgözi önt?

Gyerekkorom óta nagy kedvencem Leonardo Dicaprio, Robin Williams. Magyarok közül Udvaros Dorottyát és Stohl Andrást emelném ki, de sokukat említhetném még.

Végezetül, egy kicsit könnyedebb téma, szabadidejében mivel foglalkozik szívesen? Milyen filmeket/sorozatokat/könyveket szeret?

Szabadidőmben sportolok, főzök, barátokkal vagyok. Érdekelnek az ezotériával kapcsolatos dolgok, könyvek.

Köszönjük szépen a beszélgetést!

Kép:Origo.hu, Mozicom

605 megtekintés.

Megosztás: