Az elmúlt hétfőn lett elérhető az HBO kínálatában a Tudhattad volna c. sorozat utolsó része, amelynek pilotkritikájáról már korábban beszámoltunk. Ezúttal a teljes szériát végignézve vonjuk le a következtetéseket, valamint fogalmazzuk meg az ajánlónkat, hogy mindenkihez eljusson ez a felettébb érdekfeszítő drámai sorozat.

Már az első rész után azt éreztük, hogy megéri követni a folytatást és előre kell bocsátanunk, hogy nagyon is érdemes volt várni a hét elejét, mert az utóbbi idők egyik legjobb drámai krimi sorozatát láthattuk a csatornán. Természetesen sokat köszönhetünk annak, hogy remek színészi gárdát vonultat fel a történet, akikben ezúttal sem kellett csalódnunk. Ezen kívül egy lebilincselő, epizódról epizódra, lépésről lépésre építkező sztoriban lehet részünk, ami az érzéseinket is sokszor csapdába ejti. Ha valaki elkezdi nézni, egyszerűen lehetetlen elszakadnia a képernyőtől.

A második rész elején ott vesszük fel a fonalat, hogy Jonathan (Hugh Grant) eltűnt és Grace (Nicole Kidman) kétségbeesve keresi a férjét. Mindeközben a rendőrség is megjelenik az asszonynál, akik szintén a férfi után nyomoznak, mivel kiderül, hogy elsőszámú gyanúsított Elena (Matilda de Angelis) meggyilkolásában. Ők azok, akik Grace-t tájékoztatják arról, hogy a férjének viszonya volt a halottal, és ezzel meg is van az indíték. Ekkor omlik össze végleg Grace élete, valamint a férjéről kialakított képe. Már ennek az epizódnak a végén ismét bekerül a képbe Jonathan, ami a nézők számára eléggé meglepő lehet. Grace azonnal értesíti a rendőrséget a férje felbukkanásáról, és ezt követően megkezdődik a nyomozás és tárgyalás, csúnyábban fogalmazva a huzavona, hogy valóban ő volt-e a gyilkos, vagy esetleg valaki más.

Elképesztő módon teríti elénk a történet, hogy ki, miért és hogyan lehet potenciális gyilkos. Természetesen a történet középpontjában a házaspár áll, illetve a kapcsolatuk is górcső alá kerül. Grace viselkedésében és tetteiben kiválóan elegyedik a bizonytalanság és a szeretett férfi iránti bizalom. Természetesen ő is felkerül a gyanúsítottak listájára, hiszen nem elég, hogy a férje megcsalta, ráadásul még a titkos kapcsolatból egy kislány is született. Nicole Kidman remekül alakítja a megsebzett, de mégis erős asszonyt, akinek a hivatásáról sem szabad megfeledkeznünk, hiszen pszichoterapeutaként máshogy tekint az emberekre. Hihetetlen nőiesség árad belőle, és nem mellesleg, sohasem tudhatjuk, hogy éppen mi jár a fejében. Számtalan fordulatot köszönhetünk neki a történet során, és egyértelműen a legmisztikusabb karakter.

Érdekes és ötletes, hogy egy ponton a gyilkosság gyanúja Grace és Jonathan fiára, Henryre terelődik. Azért is annyira élvezhető és izgalmas ez a sorozat, mert amint tudatosul a nézőben, hogy valakinek indítéka lehetett a gyilkosságra, korábbi jelenetek sora kúszik a szeme elé, ami alátámasztja az illető, jelen esetben Henry bűnösségét. Aztán nem sokkal azután ismét jön egy karakter, akinek más miatt, de ugyanúgy furcsa a viselkedése és minden kezdődik elölről. Akár egy iskolás fiú is képes lehet megölni egy nőt, aki az apja szeretője, nemde?

Igaz, hogy elhanyagolt szerepet kapott a történet során Elena férje, Fernando, de minden bizonnyal szándékosan. Ő is végig ott lebeg a szemünk előtt, mint lehetséges gyilkos. A megcsalt férj, aki tudja, hogy más valaki lányát babusgatja természetszerűen gyanús. Ráadásul Grace közelébe is akar férkőzni, és láthatóan mentális zavarokkal küzd.

Utolsó, de mégis legelső gyanúsítottunk Jonathan Fraser, aki gyerekeket gyógyít ki a rákból. Elsőre szimpatikus, megnyerő, őszinte figurának tűnik, aki végig következetesen tagadja, hogy megölte volna a nőt, akibe szenvedélyesen szerelmes volt. Itt be is szúrnánk, hogy milyen érdekes és elgondolkodtató Grace és Jonathan kapcsolata ennek a viszonynak a fényében, hiszen a férfi bevallja, hogy szerelmes volt Elenába, de közben a feleségét is szereti és szándékában áll helyrehozni a házasságát. Grace pedig, mivel Jonathan „mindig” hű és őszinte férj volt, akivel az orvosi pályája kezdetétől együtt van, alapvetően hisz neki és hajlandó mellette kiállni. Tehát Jonathan ki tudja, hogy hazudik, vagy sem? Hugh Grant kiválóan megformázza a rossz útra tévedt, az ártatlanságát kitartóan bizonygató férfi szerepét. A nézők is sokszor elhiszik, hogy biztosan tévedésről van szó, ő nem lehet a gyilkos, ezért meg kell keresni a valódi tettest.

Grace apja, Franklin szerepében Donald Sutherland látható, aki végig a háttérből segíti, anyagilag és érzelmileg egyaránt a lányát. Különleges és nem véletlen párhuzam, mint utóbb kiderül, hogy Jonathanhez hasonlóan ő is viszonyt folytatott más nőkkel, és éppen ezért ki nem állhatja a vejét.

Érdemes még szót ejtenünk, Haley Fitzgeraldról, Jonathan védőügyvédjéről, akit Grace kérésére Franklin fogad fel. Nagyon jól szemlélteti a rámenős, a gazdag ügyfeléért mindenre képes jogászt, aki semmitől sem riad vissza, még akkor sem, ha mások embertelennek címkézik. Mellette labdába sem rúg a vádat képviselő ügyvéd, akin néhányszor az érzelmi vívódás jelei is felfedezhetők, ezzel szemléltetve a gyengeségét.

Mindent összevetve, aki egy remek, nem túl elnyújtott és izgalmas drámai krimi sorozatra vágyik, az mindenképpen nézze meg az HBO-n ezt a szériát, és derítse ki maga, hogy ki az igazi gyilkos és mi volt a motivációja, mert biztos lehet benne, hogy a végén ezt fogja magának mondani: „Tudhattad volna!”.

Képek forrása: port.hu

185 megtekintés.

Megosztás:

0 comments

XHTML: You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>