Az elmúlt pénteken ért véget a várva várt, Ridley Scott rendezésében debütált A farkas gyermekei című sorozat az HBO-n. Izgatottan vártuk a befejezést és hogy hogyan alakul a szolgáltató legfrissebb posztapokaliptikus sci-fi-je. Már az elején el kell mondanunk, hogy sok meglepetést, váratlan fordulatot és összességében pozitív csalódást okozott.

Az első három rész alapján már korábban beszámoltunk arról, hogy mit várunk a sorozattól és folytatva az összesen 10 részes szériát, voltak olyan szálak, amelyek úgy alakultak, ahogy sejtettük és persze akadtak olyanok is, amelyek teljesen más irányt vettek.

Az események fő folyása továbbra is a gyarmatosításra szánt Kepler 22B bolygón folynak, ami egy kis csalódást okozott nekem, mivel azt vártam volna, hogy többet tudunk meg a mithratisták és az ateisták között kirobbant háborúról és a Föld sorsáról. Ennek ellenére erről tulajdonképpen az első részt követően semmilyen további információt nem kapunk, így a történet teljes mértékben az új bolygón folyó eseményekre fókuszál. Visszatekintések hébe-hóba akadnak a további részek során is és ezek között akadnak kulcsfontosságú jelenetek, mint például amikor Anya a negyedik rész során megtudja a „származását” és találkozik a teremtőjével. Amennyiben ki kell emelnem a jelentős részeket a történet szempontjából, mindenképpen ez a rész lenne az egyik, mivel itt olyan lényeges információkat tudunk meg, amik a továbbiakban nagymértékben előre mozdítják a sztorit.

Tulajdonképpen végig két szálon futnak az események, csak a benne lévő szereplők váltakoznak. Az egyik mindig Anyához köthető és hogy vele mi történik, a másik pedig a „csaló” házaspárhoz, Caleb-höz és Sue-hoz. Lényegében az egyik szál az ateistákkal, míg a másik a vallással kapcsolatos és ezzel már meg is találtuk az egész sorozatnak a kulcsát, a mondanivalóját.

A Caleb és Sue – vagyis Marcus és Mary – vonaltól nagyon sokat vártam. Érdekelt az előtörténetük és a sorsuk alakulása és jól éreztem, mert nagyon izgalmas szerepet töltenek be a sorozatban. Caleb lesz a vezére a mithratistáknak az új bolygón és saját magával kell megharcolnia, aminek az lesz az eredménye, hogy tulajdonképpen hívővé válik, aki végül megőrül. Érdekes végignézni ezt az átalakulást, hogy milyen hatással lehet a vallási fanatizmus egy amúgy ateista emberre. Vele ellentétben Sue végig kitart az elvei mellett, nem veszíti el a józan eszét és végül, nagy sajnálatomra, a sorsuk ellentétes irányt vesz és Sue elhagyja Calebet. Ez egyébként előre érezhető, hogy valamikor el kell válnia az útjaiknak. Végül Caleb ellen fordulnak a saját katonái, akik rájönnek, hogy csaló és egyedül csatangolva a bolygón azt vizionálja, hogy ő ennek a földnek a királya, míg idegen, fekete ruhás emberekkel nem találkozik. És ekkor megjelenik egy újabb, hatalmas űrhajó, ami ki tudja, hogy kiket/miket szállít.

Rendkívül érdekes és még egy külön történetet is megérne az androidok sorsának alakulása. Már az első részekből kiderül, hogy különlegesek, különösen Anya, mint nekromanta. Én személy szerint alig vártam, hogy megtudjam az előtörténetét és nem csalódtam. Őt eredetileg a mithratisták hozták létre, azonban az ateisták vezetője – akit nem mellesleg Campionnak hívnak – elfogta és átprogramozta, hogy betöltse a neki kívánt szerepet, vagyis hogy a gondozója legyen az új emberiségnek. Kezdettől fogva felmerül a kérdés, hogy képes-e érezni, egyáltalán érezhetnek-e a robotok? És a végére egyértelmű választ kapunk. Kis információ morzsákból szedegethetjük össze, hogy valamilyen módon, ki tudja miként, a robotok is elkezdenek érezni, vagyis emberi módon viselkedni. Érzelmeket táplálni a gyerekek és egymás iránt egyaránt, mint féltékenységet, dühöt és persze szeretetet. Például nagyon érdekes és fontos jelenet, amikor Apa megmenti Anyát, akit a mithratisták meg akarnak ölni, holott Apát már előtte átprogramozták.

Anya végig a középpontban van a történet során. Onnantól kezdve, hogy gondoskodni kezd a gyerekekről, majd a mithratisták elfogják és meg akarják ölni, egészen addig, hogy titokzatos módon teherbe esik. És ez a legdöbbenetesebb része a sorozatnak. Hogyan lehetséges, hogy egy android teherbe essen? Érdekes, ahogy az egyes szereplők reagálnak a várandósságára. Apa féltékeny lesz, a gyerekek, élükön Paullal, akiről a későbbiekben még lesz szó, azonban Isten ajándékának tekintik a magzatot. És már-már Anya is elhiszi ezt, hogy csakis Isten ajándéka lehet ez a baba, akiről sokáig nem is tudjuk, hogy kiféle-miféle. Mi nézők is bizonytalanok vagyunk, hogyan lehetséges ez és nem is kapjuk meg a választ. Valahogy a végén el is felejtjük, hogy kíváncsiak voltunk a baba mibenlétére, mivel amikor megszületik, jön az újabb sokkhatás. Az amúgy is gyorsan fejlődő magzat Anya száján át jön a világra és egy furcsa kígyószerű lény lát napvilágot. Ez annyira Ridley Scott-os, hogy jobban nem is lehetne…

A nekromanta azonnal tudja, hogy veszélyes és el kell pusztítani a lényt és végül Apával együtt kutyafuttában eltervezik, hogy öngyilkosságot követnek el és a hajóval az egyik mély lyukba zuhannak. De mi ez a lény? Nagyon érdekes kérdés, mert a bolygóra érkezéskor találtak egy hatalmas kígyó csontvázat és nekem rögtön ez jutott eszembe, hogy biztosan ehhez van valami köze. A végére mondanom sem kell, hogy annak ellenére, hogy már a bolygó forró, tüzes magjába csapódik a gépük, különleges módon Anya, Apa és persze a kígyószerű lény is megmenekül és egy Földhöz hasonló helyre érkeznek meg. Itt van a pont, ahol biztosak lehetünk a folytatásban.

Egy kicsit még érdemes időzni a Kepler 22B története körül. Szinte semmit nem tudunk az új bolygóról és a történetéről, ezt Anya és Apa is megállapítja. Ami biztos, hogy többször is felmerül, hogy a trópusi zónába akarnak menni, az androidok és a vallásosak is, azonban ezt a helyet sohase látjuk. A különös lényekről, akik az első részek során megtámadják a gyerekeket, nagyon lassan tudunk meg bármit is. Később ezek a lények nyújtanak élelmet a gyerekeknek. Lassan, Anya látomásainak köszönhetően, mi is kezdjük sejteni, hogy valakik már korábban éltek ezen a bolygón és végül Anya és Apa jönnek rá, hogy korábban már jártak itt emberek, akik valamiért visszafejlődtek és ők lettek ezek a lények. De akkor a többiekre is ez a sors vár?

A pilotkritika során nagy reményeket fűztem az egyetlen életben maradt gyerekhez, Campionhoz. Ez sajnos nem teljesült be, mivel nem kapott olyan lényeges szerepet a történet során és valahogy a különlegessége sem derül ki, inkább ellaposodik a szerepe. Helyette Paul az, aki kicsit jobban előtérbe kerül. Egy prófécia szerint egy árva gyereknek lesz különleges szerepe az új bolygón, a sivatagban. A kezdeti kétségeket követően megbizonyosodunk róla, hogy ő ez a gyerek. Különös látomásai vannak és Sol, az Isten „beszél” hozzá. Ő az, aki végig kitart a hite mellett, míg a többi szereplőnél sokszor bizonytalanság érezhető.

A színészi játékot tekintve nagyon jó alakításokat láthatunk. Elsősorban mindenképpen Anyát emelném ki, akit Amanda Collin alakít. Remekül formálja meg az android szerepét. A mimikája, a beszéde és a mozgása is tökéletes. Mindemellett kiváló, ahogy sejtetően, néha előjönnek az érzelmei. Emellett Apa, vagyis Abubakar Salim is remekül hozza a karakterét. Ő is teljesen hihetően alakítja a robotot, akinek szintén lassan látható érzelmei lesznek. Travis Fimmel, mint Caleb személyes kedvencem lett. Már az elején éreztem, hogy annyira eltalálta a saját karakterét és ahogy haladunk előre a történetben, iszonyúan jól játssza a vallási fanatikust, majd őrültet. Mellette persze a párja, Sue, vagyis Niamh Algar is abszolút megállja a helyét. Végül, de nem utolsó sorban a gyerekek alakítása is hiteles, bár náluk kevésbé kerülnek előtérbe a sokrétű érzelmek.

Végül, de nem utolsó sorban az első évadot végig nézve érdemes elgondolkozni a sorozat címén. Az utolsó részekben felfedezhetünk egy utalást Romulus és Remus legendájára, akiket egy nőstény farkas nevelt fel és végül kettejük közül Romulus lett Róma alapítója. Egyértelmű párhuzamot fedezhetünk fel a farkas és Anya között. De ki az a gyerek, aki az új világ megalapítója lesz?

Összességében egy nagyon érdekfeszítő történet részesei lehetünk A farkas gyermekei sorozat során. Részről részre egyre izgalmasabb a sztori és egyre jobban odatapasztja a nézőt a képernyő elé. Amellett, hogy kifejezetten posztapokaliptikus jellegű kreáció, egyaránt feszeget napjainkban is aktuális témát a vallási kérdéseket illetően. Ezen kívül egy nem is olyan távoli jövőt vázol elénk, amelyben a robotoknak jelentős szerepük lehet az emberiség életében. A történettel kapcsolatban rengeteg kérdés maradt még bennünk és kíváncsian várjuk a folytatást.

1222 megtekintés.

Megosztás:

0 comments

XHTML: You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>