Ki is volt valójában Walt Disney? Mit tudunk az életéről és az őt körülvevő legendákról? 

Bevezetés
Minden idők legzseniálisabb rajzfilmkészítője, aki egy életre beírta magát a történelembe. Egy feledhetetlen karakter megalkotója, akinek a nevét minden gyerek ismeri a világon. Ritkán látott tehetség, akinek a jellemét és karakterét számtalan mítosz veszi körül. De milyen is volt az élete? Ki volt ő és mi volt a sikere kulcsa? Milyen érdekességek láttak napvilágot az életét illetően? Mindezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a portréalkotó cikkünkben.

Élete
Szegény, de mégis tartalmas gyermekkor

Teljes nevén Walter Elias Disney 1901. december 5-én látta meg a napvilágot Chicagóban, Illinois-ban. Anyja Flora Disney és apja Elias Disney, aki kanadai születésű farmer és üzletember volt. Disney ír, német és angol gyökerekkel is rendelkezett. Hét éves korában Kansas City-be költözött a család, ahol a gyermekkora jelentős részét töltötte. Összességében a kemény munka és a szegénység volt a meghatározó ezekben az években. A családnak játékokra nem futotta, azonban Disney későbbi alkotásaiban örömmel tekint vissza és jeleníti meg a farmjukat. Már kiskorától kezdve szeretett rajzolni, ami lassan szenvedéllyé, majd a hivatásává vált.

16 évesen, az I. világháború idején idősebbnek állította magát, így került az Amerikai Vöröskereszthez és Franciaországban sofőrként szolgált. Hamarosan hazatért és elnyert egy ösztöndíjat a Kansas City Művészeti Intézetnél. Itt találkozott Ub Iwerks animátorral, akivel később közösen céget alapítottak. Az 1920-as évek elején számos rövid animációs filmet készítettek a Newman színház láncnak, a „Newman’s Laugh-O-Grams” jogosultsága alatt. Később a közös cég csődbe ment.

A kezdeti nehézségek után beérik a gyümölcs
1923-ben Disney és Iwerks Hollywoodba költöztek és egy új sorozaton kezdtek el dolgozni, ami egy élő kislány kalandjairól szólt, animált karakterekkel. „Alice vígjátéka” címmel M.J. Winkler forgalmazta ezt a sorozatot. Disneyt idősebb testvére, Roy – aki élete végéig az üzlettársa maradt – mellett Winkler is támogatta anyagilag. Több száz rész látott napvilágot 1923 és 1927 között az „Alice vígjátéka” sorozat folyamán, amíg végül népszerűsége hanyatlásnak indult.

Ezt követően Walt egy másik sorozatbeli figura megalkotásába kezdett, az Oswald, a szerencsés nyúléba. Ez az alkotás is sikeresnek bizonyult, azonban 1928-ban Disney rájött, hogy M.J. Winkler és a férje, Charles Mintz ellopták tőle a karakterhez fűződő jogokat, valamint az összes rajzfilmkészítőjét. Ez alól egyedül Ub Iwerks jelentett kivételt. Amíg hazafele tartott Hollywoodból Kansas City-be, a vonaton belekezdett egy új karakter vázlatába, amiből végül megszületett Mickey egér figurája. Disney ezt követően Iwerks-szel és kizárólag a feleségeikkel együtt, gyorsan három epizód rajzfilmet is legyártottak. Az első kettőt nem sikerült eladni, ezért Walt a harmadikhoz, a Willie a gőzhajóhoz hangeffektusokat is adott, ami meghozta a várva várt sikert. Mickey egér hangja maga Walt Disney lett, ami nagy sikert aratott. Ezt követően számos karaktert formált meg és ezzel elérte karrierje csúcspontját, azonban továbbra is újabb ötleteken törte a fejét.

A siker útján
1929-ben megalkotta a „Silly Symphonies”-t, egy rajzfilmsorozatot, amiben nem volt állandó szereplő. Ez is nagy siker volt. Az egyik rész, a Virágok és fák (1932) volt az első rajzfilm, ami színes volt és Oscar-díjat nyert. Végül 1939-ben véget ért a sorozat, azonban Mickey és barátai népszerűsége továbbra is töretlen maradt.

1934-ben Disney-nek egy újabb ötlete támadt: egy rajzfilm, ami ugyanolyan hosszú, mint egy játékfilm. Hollywoodban mindenki „Disney ostobasága”-ként emlegette a Hófehérke és a hét törpét (1937), azonban a mese egy nagy és hét kisebb Oscart is kapott. Ezt követően is tovább gyártotta a rajzfilm sorozatokat, azonban egyre több egész estés mese is megjelent. A Pinokkió (1940), a Dumbó (1941) és a Bambi (1942) mind nagy siker volt, még a Fantázia (1940) kudarca és a rajzfilmkészítők tüntetése sem tudta megtörni a sort.

Az 1950-es években már élőszereplős filmeket is elkezdett gyártani, mint a Kincses sziget (1950). Ezek az ’50-es, ’60-as években nagyobb jelentőségnek örvendtek, azonban a rajzfilmek gyártása sem szűnt meg, például kijött a Susi és a Tekergő (1955), a Csipkerózsika (1959) és a 101 kiskutya (1961).

Egy újabb nagyszabású projekt és utóélete
1955-ben nyílt meg az első híres tematikus park Kaliforniában, a Disneyland. Mindez azért jött létre, hogy a gyerekek és a szüleik együtt szórakozzanak és nyugodt, biztonságos körülmények között találkozzanak a rajfilmfigurákkal. Ez újabb hatalmas siker volt Disney életében. Walt az első filmgyártók között volt, aki a televízióba is befektetett a Disneyland (1954) sorozattal, ami a parkot volt hivatott reklámozni. Mindennek a csúcsa, amikor 1964-ben a Mary Poppins musical fantasy sztorijával kijött, amely ötvözi az élőszereplőket a rajzfilmmel. Sokak szerint ez volt a legnagyobb műve. Ezek után még olyan tervei voltak, hogy létrehoz egy másik tematikus parkot és egy kísérleti várost Floridában.

Sajnos ő már nem látta a terveinek a megvalósulását, mivel 1966-ban az egész életén át tartó láncdohányzásnak köszönhetően tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Végül 1966 decemberében egy műtétet követően szívrohamban hunyt el, 65 évesen. Még a halála sem tudta megállítani, mivel bátyja, Roy folytatta a floridai tematikus park terveit és 1971-ben megnyitott a Walt Disney World. Az általa létrehozott vállalat továbbra is virágzik, sorra jelennek meg a rajzfilmek és az élőszereplős filmek.

Érdekességek
Aki olyan világhírnévre tesz szert, mint Walt Disney, akörül biztosan merülnek fel olyan érdekes történetek, legendák, amik az emberek fantáziáját megmozgatják. Természetesen ez alól ő sem kivétel, így összeszedtünk pár különlegességet róla.

Lehet, hogy a tipikus ismertetőjegyek nem felelnek meg pontosan ennek a kategóriának, de én itt említeném meg őket. Ami Disney személyét illeti, mindenki tudta róla, hogy a bajusza a védjegye, ezért állítólag nem tűrt meg maga mellett olyan embert, akinek szintén volt (ez alól Ub Iwerks kivételt képezett). A többi védjegy már a rajzfilmekhez köthető. Például minden általa kitalált mesének a vége ’happy end’ és ez a mai napig érvényes a Disney filmekre. Talán nem mondok újdonságot azzal, hogy a rajzfilmjeiben a főbb szereplők fehér kesztyűt viselnek, illetve sok közülük egy mesekönyv kinyitásával kezdődik.

Azt követően kezdett el érdeklődni a személyiséggel rendelkező állat figurák iránt, hogy gyerekként megölt egy kis baglyot. Ezt követően mély bűntudatot érzett és megesküdött, hogy soha többé nem öl meg egy élő teremtményt sem.

A Vöröskeresztnél együtt szolgált Ray Kroc-kal, aki később a McDonalds’ lánc alapítója lett.

Tinédzserként tagja volt a DeMolay Rendnek, amely egy fiatalok egyesülete, ami kapcsolatban volt a Szabadkőművesekkel.

Mickey egeret eredetileg Mortimer egérnek keresztelte volna, azonban a rajzát megmutatta a feleségének, akinek nem tetszett az ötlet és azt mondta neki, hogy inkább Mickey egér legyen a neve. Egyes történészek azt gondolják, hogy a Mickey egér egy akkori játék egér nevéből ered, akit Micky-nek hívtak és nagyon népszerű volt abban az időben. 

A rajfilmjei közül nem kedvelte az Alice csodaországban (1951) és a Pán Péter (1953) kreációkat, mert elmondása szerint a karakterekből hiányzott a „szív” és a „melegség”. Elszomorította azonban a Fantázia (1940) kedvezőtlen fogadtatása, mivel büszke volt erre a produkcióra. A kedvenc filmjei, amiket készített a Dumbó és a Bambi voltak, de a Mary Poppins-ot is nagyra tartotta.

Állítólag a híres Disney márka jelet az egyik rajfilm készítője álmodta meg.

Volt egy vérszerinti lánya, Diane Disney és egy örökbefogadott lánya, Sharon Disney.

Úgy tartják, hogy a Disneyland ötlete akkor ötlött a fejébe, amikor a Tivoli-parkban járt, Dániában.

A 35. születésnapja előtt a bátyja, Roy arra biztatta az alkalmazottakat, hogy szervezzenek neki egy meglepetés bulit. Két rajfilmkészítő viccesnek találta és készítettek egy rövid filmet Mickey és Minnie „kapcsolatának beteljesüléséről”. Miután Disney végig nézte a kisfilmet, nevetésben tört ki és játékosan megkérdezte, hogy ki készítette. Amint a két ember előlépett, azonnali hatállyal elbocsátotta őket.

Nem engedte, hogy Alfred Hitchcock a Disneylandben forgasson filmet az 1960-as évek elején, mert azt a „gusztustalan Psycho (1960) filmet” készítette.

Aznap, amikor megnyitott a Disneyland Anaheimban, Kaliforniában, sztrájk tört ki a vízszerelők között és Disney-nek választania kellett, hogy az ivókutakban, vagy a mosdókban legyen víz. Az utóbbiakat választotta és egy riporter azt mondta félid-meddig tréfásan, hogy „Walt arra kényszerít minket, hogy Coca-colát igyunk”.

Rekordszámú Akadémiai Díjat nyert, szám szerint 22 darabot kompetitív kategóriában. Ráadásul három tiszteletbeli Oscar és egy Irving Thalberg Emlékdíj tulajdonosa. Először 1932-ben jelölték Oscar-díjra, ugyanabban az évben, amikor az első tiszteletbeli díjat kapta a Mickey egér megalkotásáért. Ettől az évtől kezdve egészen a halála előtti évig, 1965-ig minden évben egy vagy több Akadémiai Díj jelölést tudhatott magáénak, kivétel ez alól 1933 és 1941.

Az utolsó rajfilm, amin még a kezei nyoma megtalálhatók, A dzsungel könyve (1967).

Azt mondják, hogy miközben már a halálos ágyán feküdt – a St. Joseph kórházban, Burbank-ben, a Disney stúdiók épületével szemben – az utolsó szavai azok voltak, hogy „milyen ócska a stúdió víztornya”.

Disney halálát is legendák övezik, hiszen sokan azt pletykálták, hogy a testét lefagyasztották. Mások azt állították, hogy a Disneyland területén lett eltemetve. Ezek közül egyik sem igaz, mivel a testét elhamvasztották és a Forest Lawn Temetőben, Los Angelesben helyezték örök nyugalomra.

Filmjei
1920-as évek:

  • A csontváztánc (1929)
  • Willie gőzhajó (1928)
  • A bolond repülő (1928)

1930-as évek:

  • Miki és a papagáj (1938)
  • Légy résen! (1938)
  • Miki hajót épít (1938)
  • Fő a hidegvér (1938)
  • Hófehérke és a hét törpe (1937)
  • Struccpolitika (1937)
  • Az öreg malom (1937)
  • A három kismalac (1933)

1940-es évek:

  • Pluto pulcsija (1949)
  • Plutó fiókája (1948)
  • A Dél dala – Rémusz bácsi meséi (1946)
  • Péter és a farkas (1946)
  • A három lovag (1944)
  • Dumbo (1941)
  • A kelletlen sárkány (1941)
  • Fantázia (1940)
  • Pinokkió (1940)

1950-es évek:

  • Csipkerózsika (1959)
  • Fehér vadon (1958)
  • Betyár, a hűséges tolvaj (1957)
  • Susi és Tekergő (1955)
  • Némó kapitány (1954)
  • Pán Péter (1953)
  • Kard és rózsa (1953)
  • Susie, a kicsi kék autó (1952)
  • Kincses sziget (1950)
  • Hamupipőke (1950)

1960-as évek:

  • Micimackó és a viharos nap (1968)
  • A legboldogabb milliomos (1967)
  • A dzsungel könyve (1967)
  • Donegal vitézlő ura (1966)
  • Utánam, fiúk! (1966)
  • Micimackó és a méhecskék fája (1966)
  • Ebadta kutyakölykök (1966)
  • A fránya macska (1965)
  • Mary Poppins (1964)
  • Thomasina három élete (1964)
  • A kőbe szúrt kard (1963)
  • Hihetetlen utazás (1963)
  • Vigyázat, feltaláló! (1963)
  • Savage Sam (1963)
  • Dr. Syn kettős élete (1963)
  • Akár az angyalok (1962)
  • A nagy vörös kutya (1962)
  • Lobo, a farkas (1962)
  • Irány Játékország (1961)
  • A szórakozott professzor (1961)
  • 101 kiskutya (1961)
  • A Robinson család (1960)
  • Emberrablók (1960)

Összefoglalás
Walt Disney életét és munkásságát áttekintve kétség sem férhet hozzá, hogy a rajfilmjeivel és a tematikus parkjaival maradandót alkotott. A rajfilmkészítésben véghez vitt forradalmi és mindig megújuló életműve szinte felfoghatatlan. Ma már a Disney vállalathoz tartozik a Pixar, a Star Wars és Marvel is, amelyek számtalan fajtájú és témájú filmekkel szórakoztatják a nézőket. Mindemellett természetesen a Disney karakteres ajándéktárgyak is nagy népszerűségnek örvendnek, valamint a tematikus parkok, amik közül egy már az európai rajongók számára is könnyen elérhető. Ez a párizsi Disneyland.

Forrás: imdb, Wikipédia

408 megtekintés.

Megosztás:

0 comments

XHTML: You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>