Ha a VHS-korszak gyémántjairól beszélünk, akkor a Rambo vagy a Kommandó mellett nagyon hamar előkerül az 1986-ban vetített Kobra is. Ez a mozi egy eredeti kor felejthetetlen lenyomata; egy hamisítatlan VHS-klasszikusról van szó. Újranézve előjönnek a film megmosolyogtató hibái, annak abszurditása, de ami igazán számít: ennek ellenére is imádjuk a Kobrát!

Legyünk őszinték: mai szemmel nézve kicsit érthetetlen, hogy a Kobra hogyan lett kultfilm. Bugyuta, logikátlan dolgok vannak benne, ugyanakkor ez a 80-as évek hangulatában még abszolút vállalható, és teljes mértékben megbocsátható.

Nézzük, miről is van szó.

A tartalom: 

 Már film felütése is jellemzi azt a kort, amelyben született. Egy terrorista, vagy ahogy a filmben mondják, szektatag betör egy élelmiszerüzletbe, túszokat ejt és öl, és az új világrendről hablatyol. A szupermarketet lezárták, mindenhol rendőrök, kommandósok, helikopter, mesterlövészek, van itt minden, mint a búcsúban. Persze kint van a rendőrfőnök is, mert ugye neki ilyenkor ott a helye, és akkor elhangzik az a két szó, amely után az ember – főleg gyerekként – csettint egyet, feljebb ül a kanapén, és azt mondja, „király, most jön a jófiú!” 

“Hívjátok Cobrát!”

Logikus, hogy csak ő segíthet. Marion Cobretti hadnagy – mert hogy ez a becsületes neve a magányos hősnek – kisvártatva megjelenik Awsome 50 rendszámú old-school kocsijával, hogy megmentse a világot túszokat.

Nincs meglepetés, Cobretti a hős. Ezt követően jön az a jelenet, amely legfőképp jellemzi a Kobrát. Stallone megmenti a túszokat, majd egy elméletileg fárasztó nap után hazavezet. Kicsit perlekedik a helyére (?) parkoló egyedekkel, majd felcaflat a lakásába. Szűk farmerén kívül még az övébe elölről betolt, kobrás markolattal ellátott pisztolya lehet kényelmetlen, de őt ez nem zavarja. Felveszi az újságot, beleolvas út közben, hogy aztán a grillbe dobja. Teátrálisan bekapcsolja a tévét, rajzfilm, hírek, majd jön egy ikonikus mozdulat. Az előkotort fagyasztott pizzaszeletet ollóval megküldi, falatozik kicsit, és közben a pisztolyát tisztítja. Mindezt természetesen fekete bőrkesztyűben, bőrkabátban és akkora szemüvegben, hogy Maverick is megirigyelné. Szenzációs!

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezért anno gyerekként mindenki nyüszített, de ez a fajta túlzás azért mai szemmel igencsak széles mosolyt karcol az arcunkra.

A film sztorija egyébként nem idézi a Dark komplexitását. Vannak a gonoszak, akik random ölnek embereket, de főleg nőket, és új világrendet szeretnének. Egyébként ezek a rossz fiúk tényleg parára sikeredtek, főleg amikor harisnyát húztak a fejükre. A főgenyó karaktere eléggé eltalált, de persze csak külsőre. Akkoriban elég volt a nagyon gonosz karakterhez, hogy valaki izmos legyen, morcosan nézzen, fenje a kését és közben morogjon. Nem derül ki számomra, hogy van-e valamiféle rendszer a tettei mögött, milyen elv mentén öl embereket, vagy hogy honnan verbuválta az egyébként nem agysebészekből álló bandáját.

Na, de most lényegtelen. A sztori az, hogy van Brigitte Nielsen karaktere, Ingrid (mi más?), aki szemtanúja egy gyilkosságnak, amit egyébként nem is látott, de a rosszak azt hiszik, ezért megpróbálják megölni. Természetesen beépített emberük is van, a kor filmjeiben ez elengedhetetlen klisé volt. Szóval Ingridet megtámadják a kórházban, amikor már Cobretti és a vicces kollégája, Gonzalez nincsenek ott. A furcsa hajszerkezettel megáldott nő nagy nehezen megmenekül, mert bár a kórház személyzete, betegei, SENKI nem lesz figyelmes a sikolyokra, ordításra, menekülő neszekre, betört ajtók zajára, de a tűzjelzőre rendkívül gyorsan reagálnak. Kész szerencse. Zárójelben megjegyezném: ha lövöldözöm egy autóra, amely teljes sebességgel száguldozik felém, abból a jól meggondolt céltól vezérelve, hogy megöljön, akkor talán az utolsó pillanatban elugranék. Na, nem vagyunk egyformák, RIP biztonsági őr. 

Ezt követően nem lehet más a forgatókönyv, mint hogy személyesen Marion Cobretti hadnagy vigyázzon a tuti csajra. Egy rejtekhely a legjobb megoldás, de az oda vezető út tele van veszélyekkel. Itt van egy pofás autóüldözés, amelyben kiderül, hogy a Cobra autója nem csupán holmi old-school gépjármű, hanem egy olyan közlekedési eszköz, amelyet Batman és James Bond is megirigyelne, hát még Dominic Toretto. Nem elég, hogy a Mercury márkájú kocsiban olyan biztonsági öv van, amelyet a légierő is megirigyelne, de az autóban van nitrógomb, amely annak rendje és módja szerint felgyorsítja a gépet, hogy eliszkolhasson a gonoszak elől. Végül is ez nem jön össze, de az autósüldözést végül is odaadhatjuk Cobrettiéknek. 

Egy “átdorbézolt” éjszakát követően jutunk el a végső küzdelemhez, a nagy leszámoláshoz. Ismét jönnek, robognak a gonoszak, ezúttal még többen, még szorgalmasabban. Itt Kobra rögtön nagyon erősen kezdett, az első hat lövéséből minimum öt hulla származott. Hozzászokhattunk ebből az időszakból, hogy a legtöbb főhősre támadó ember tulajdonképpen csak egy biodíszlet, amely azt hivatott megmutatni, hogy a főhős, adott esetben Kobra, mennyire királyul lövi le az embereket, de ami a film végjátékánál megfigyelhető, az egészen egyszerűen hihetetlen.

Gyerekként én magam is lövőmozdulatokkal aprítottam és kaszaboltam az ellent, de felnőtt fejjel észre kellett vennem, hogy a motorosok jó részének egyáltalán nem volt fegyvere! LOL, tehát hogy ők mit akartak? Ráugrani Sly-ra? Ok, azt is megpróbálták, miközben főhősünk a platón sorozza az arctalan, agyatlan ellenfeleket. A korra – és Hollywoodra – mindig is jellemző volt, hogy nagyon ritkán jutott eszébe bárkinek is kilőni egy autókereket. Szerintem tök logikus lenne, de lehet, rosszul gondolom. 

Miután Kobra megöl úgy saccra kb. 24321 embert autón menekülve, elérkezünk egyik kedvenc “végső harc” színhelyre. Valamiért az acélkohóról és hasonló építményekről úgy gondolkodnak a rendezők, a készítők, hogy az nagyon menő. Igen, az amúgy, egyszer. Ha már itt vagyunk, jöjjön az a filmes klisé, amelyre mindig is rossz szemmel néztem. A sorsnak és persze a forgatókönyvíróknak köszönhetően a hasonló filmek mindegyike úgy végződött a VHS-korszakban, hogy mit ad Isten, a hős és a főgonosz ketten maradnak, hogy megvívják a végső harcot. Általában jellemző még, hogy simán lelőhetné valamelyik a másikat, de az erkölcsösség ilyenkor színre lép, ezért ökölharcot (meg persze „ami kezükbe kerül harcot”) vívnak, hogy aztán a főgenyó csúnya halált haljon. 

A két szembenálló fél verbális háborúja nem sikeredett túl vulgárisra. Az addigi sorozatgyilkos, drogos Schwarzeneggerként kinéző Éjszakai Mészáros többször kellemetlen megjegyzéseket tesz Kobra foglalkozására; a következő szavakkal illeti: “Piszok zsaru”. Hogy nyomatékot is adjon, ezt többször megismétli, négyszer egészen pontosan. Eljutottunk tehát a végkifejletig, ahol következik a már többször látott koreográfia: hős jól kezd, örülünk; gonosz feléled, sorozza a hőst, jaj, mi lesz; ő összekapja magát, majdnem győz; ekkora gonosz felülkerekedik, még közelebb van a győzelemhez, mint előbb az ellenfele, de a hős valami kreatívat húz, és legyőzi a gonosz. 

Ugyanez történik Kobra és az Éjszakai Mészáros között, azzal a különbséggel, hogy Sly kvázi csaja segíthetne akár, de ő inkább fentről sikong és drukkol. Lényegtelen, így sincs meglepetés. Kobrának ka(m)póra jön egy addig százszor mutatott óriáshorog, így egyébként az is tudta, mi fog történni, aki addig háttal ült a tévének. Felhívnám a figyelmet arra a részre, amikor a felakasztott pasas beér a tűzbe. Valószínűleg a vágó annyira megörült Stallone győzelmének, hogy elfelejtett rendes munkát végezni…

A jó győz, a gonosz elnyeri méltó büntetését, majd jön még egy klisé a 80-as évekből: a főhős az álomcsajjal elmotorozik a naplementében/napfelkeltében. The End. 

Ha a fenti rész kicsit ironikusra sikeredett, akkor elnézést. Minden hibája ellenére én speciel imádom a filmet, és bár lehetne egy hosszabb Pepsi-reklám is, George P. Cosmatos mozija korának egyik tökéletes lenyomata, és az egyik legemlékezetesebb darabja. 

A rendező egyébként már dolgozott együtt Sylvester Stallonéval a Rambo folytatásában, ami hasonló intenzitású mozi. Pörögnek az események, nincs idő pihenni, mellette pedig piszkosul szórakoztató. Megvan benne minden, amit abban az időben szerettünk: kemény, laza, de egyedülálló főhős, akit senki sem szeret, keveset beszél, valamiért mégis drukkolunk neki. Van rengeteg hulla, csúnya főgonosz, tuti csaj, akit meg kell menteni, és persze olyan rendőrfőnök, aki mindig keresztbe akar rakni a főhősnek. Na, meg persze a happy end. 

Én még most is azt tanácsolom mindenkinek: mindenki nézze újra!

A film előkészületei, illetve tervek

A Kobra forgatókönyvét Sylvester Stallone rakta össze. Az alapja egy Paula Gosling regény volt, amely a Fair Game nevet viselte. Ami igazán érdekes, az az, hogy ez nem a Kobra forgatókönyve lett volna, ugyanis sokáig úgy volt, hogy Stallone lesz a Beverly Hills-i zsaru főszereplője. A stúdió, vagyis a Paramount, illetve Jerry Bruckheimer inkább Eddy Murphyt szerették volna főszereplőnek, ráadásul teljesen készen volt a sztori is. Sly egyik feltétele viszont az volt, hogy ő maga írhassa a forgatókönyvet.

Egyezség született, elkészült az új sztori, ez azonban nem tetszett a producernek, ugyanis Stallone telepakolta a történetet drága akciójelenetekkel, ráadásul az egyébként zseniális Beverly Hills-i zsaru poénjait is megnyirbálta. A stúdió nem igazán akart sokat költeni erre a filmre, hiszen nem volt biztos, hogy egy afroamerikai által eljátszott, szabad szájú mozi igazán nyereséges lesz, pláne nem mindenféle speciális effektekkel, így végül azt az utat választották, hogy Stallonénak megköszönték a részvételt, a többi pedig már – mindkét film esetében – történelem. 

Így lett tulajdonképpen a Beverly Hills-i zsaru forgatókönyve a Kobra alapanyaga. Mivel Stallone sokat merített az 1974-es Gosling-féle regényből, ezért a stáblistára a hölgy neve is felkerült. Kevesen tudják, hogy a szkriptből készült még egy adaptáció, amelyben Cindy Crawford és William Baldwin szerepelt. 1995-ben mutatták be a filmet, Fair Game – Tiszta játszma címmel. Eredetileg ide is Stallonét szánták főszereplőnek, de az “olasz csődör” nemet mondott, hiszen ezt a filmet szűk tíz évvel ezelőtt már kvázi leforgatta. Íme a Kobra szkriptje.

A Rambo második részét jegyző George P. Cosmatos kapta meg a rendezői széket. A Stallone által megálmodott forgatókönyv és a végleges változat között lényeges különbségek voltak. Ezeket megpróbáltam összeszedni: 

– A nyitójelenet nem egy szupermarketben, hanem egy moziban játszódott volna, és sokkal több áldozata lett volna a támadásnak. 

– Marion Cobrettiről többet megtudtunk volna. A feleségét egy pszichopata ölte volna meg, ami magyarázatként szolgált volna arra, hogy miért olyan visszahúzódó és öntörvényű a hadnagy. 

– A film végén kiderült volna, hogy a főfelügyelő egyébként a banda feje, és vele is végzett volna Cobra, mielőtt Ingridet meg akarta volna ölni. 

– A hullaházas jelenetben jóval több hulla lett volna, főleg megcsonkított nőkről szólt a fáma.

– Ingrid munkatársának, Dannek a haláltusája jóval hosszabb és fájdalmasabb lett volna. 

– A kórházban a nővérek megölését is vászonra vitték volna.

– Premier plánban mutatták volna, ahogy Kobra a “Felnégyelőt” felakasztja, majd egyre mélyebbre nyomja, miközben ő sikít a fájdalomtól. 

– Az autósüldözés is hosszabb lett volna, ráadásul a végén nem Kobra kocsija ment volna tropára, hanem az Éjszakai Mészárosé. 

Főszereplők, karakterek: 

A film főszereplőjét már abban az időben sem kellett bemutatni senkinek, Sylvester Gardenzio Stallone már túl volt három Rocky és két Rambo filmen. Az olasz származású színész karrierje döcögősen indult, nem mendemonda, hogy 1970-ben, a kezdetekben egy pornófilmben is szerepelt, amelynek a címe Kitty és Studs (később Italian Stallion, marketingből ötös). Egyébként Stallone születésekor az orvos egy fogóval megsértett egy ideget az arcában, amelynek következtében a csecsemő bal oldala lebénult. Innen a jellegzetes ajaktartás. 

Stallone nem csak hogy rengeteg filmben szerepelt addig, de kétszer Oscar-díjra is jelölték a Rocky miatt ( legjobb férfi szereplő, legjobb eredeti forgatókönyv), igaz, a kis szobrocskát nem vihette haza. 

Ellenfelét, a fő gonoszt, a Night Slashert Brian Thompson alakította. A Schwarzenegger-hasonmásnak kinéző színész hétszer is jelentkezett erre a filmre. A negyediknél találkozott Stallonéval is, de Sly úgy gondolta, hogy túl kedves a szerepre. Végül eljutott a tesztfelvételre; Thompson többször kikérte Stallone véleményét a karakterrel kapcsolatban, de sok segítséget nem igazán kapott, csak azt, hogy a Éjszakai Mészáros egy nagyon gonosz ember. A legvégső összecsapás előtti monológját egyéb iránt Thompson egy stábtagnak mondta fel, mert Stallone elrohant egy kosárlabda-meccsre

Az Éjszakai Mészáros ikonikus kését Herman Schneider dizájner alkotta meg. Stallone szeretett volna egy olyan eszközt, amelyet nem felejt el a közönség. Úgy gondolom, ez sikerült.

A női főszerepet Brigitte Nielsen kapta, a rossz nyelvek szerint csak azért, mert akkoriban Stallone felesége volt. A dán színésznő a Vörös Sonjával került a köztudatba, és érdekes, hogy a Beverly Hills-i zsaru második részében is szerepet kapott. A filmben nem tűnt fel, szóval valami kis trükk lehetett abban, hogy az egyébként 185 cm magas Nielsen sosem látszott magasabbnak a 177 cm magas Stallonénál. 

Kobra egyetlen barátját Reni Santoni alakítja. A karakter neve Gonzales; a színész a Piszkos Harry-ben is Gonzalez nevű nyomozót alakított. 

A többi színész közül Art Lafleur és Lee Garlington nevét érdemes megjegyezni. Ők a Cobrát követően rengeteg filmben szerepeltek.

Egy érdekes videó, hogy hogy változtak a színészek.

A film fogadtatása

Miután elkészült a film, az amerikai Korhatár Bizottság úgy döntött, hogy X-besorolásba rakja azt, így azonban nem lehetett moziba küldeni a Kobrát. Kivágtak belőle pár durvább részt, mindenképp R-es besorolást szerettek volna elérni, hiszen így sokkal több ember nézhette meg a moziban. Minden szentnek maga felé hajlik a keze, és ez alól Stallone sem volt kivétel. Úgy vágta meg a Kobrát, hogy azt főleg a több szereplő sínylette azt meg, az ő jelenetei szinte kivétel nélkül megmaradtak. Ez is az oka annak, hogy nem tudunk meg több háttér-információt a többi karakterről, mert Stallone egészen egyszerűen megnyirbálta azokat, hogy meglegyen a kívánt besorolás. Az első változat egyébiránt 130 percesre sikeredett, innen sikerült elérni a végleges, 87 perces, viszonylag rövid játékidőt. 

Rendezői változat nem készült, de állítólag volt egy kópia, amelyet az emberek kézről kézre adtak, de lehet, hogy ez csak urban legend. 

A Kobrát a kritika nagyon lehúzta, az IMDb-n és a Rottentomatoes-on is rosszul áll a film, bár ez szinte minden hasonló mozira igaz volt abban az időben. Elég megnézni, hogy hány klasszikusnak gondolt produkció karcolja épphogy alulról a hatos átlagot. A ’90-es évekre azonban már kultfilmmé nőtte ki magát, és ez azóta is így maradt meg az emberek emlékezetében.

A készítők gazdasági szempontból nem lehetettek elégedetlenek a végeredménnyel. A film 25 millió dollárból készült (most 49 lenne), és a mozis és egyéb bevételekkel együtt 188 millió dollárt hozott a konyhára. Ez mai árfolyamon nagyjából 400 milliós kasszasikernek felelne meg.

Magyarország

A Kobrát a hazai mozikban 1988. január 28-án mutatták be. 

A film magyar nyelvű szinopszisa így festett: „Az igazi neve Cobretti. De azoknak, akik ismerik és azoknak, akik azt kívánják, bárcsak ne ismernék, ő egyszerűen csak Kobra. Ha a bűn betegség, Kobra a legjobb gyógyszer ellene. Kobra a nagyváros utcáin edződött specialista: azokra az ügyekre szakosodott, amelyekről a többiek azt állítják, hogy lehetetlen őket megoldani és vagy nem merik, vagy nem akarják leleplezni az igazi tettest. Kobra neve hallatán hideg rázza még a legagyafúrtabb bűnözőt is, hiszen szokatlan, eredeti módszerei, elszántsága, célratörése még saját kollégáit is gyakran őrületbe kergeti. De most, amikor elszabadult a bűn a nagyvárosban, a rendőrség Kobrát küldi az ártatlan áldozatokat sorozatban gyilkoló, bestiálisan kegyetlen ismeretlen bűnöző nyomába. De vajon ez a gyilkos egyedül hajtja végre tetteit, vagy mások is beleártották magukat az ügybe? ” Hm…

A Kobrának háromféle magyar hangváltozata van. 

Többen a narrátoros verziót látták először, ezzel én is így vagyok. Aki fiatalabb, talán nem tudja: abban az időben volt egy ember, általában férfi, aki az egész film szövegét, minden szereplőét monoton hangon felmondta, “alámondta”. Mai szemmel furcsa lehet, de abban időben ez igazán kincsnek számított a kalózfelvételek között. 

Két szinkronos változat készült. Az egyik az eredeti, 1987-ben, ahol Bubik István kölcsönözte a hangját Sylvester Stallonénak. 

A másik szinkronnál Gesztesi Károly volt a főszereplő magyar hangja. A közvélekedés szerint a Bubik-féle szinkron sikerült jobban; Gesztesi hangja nem passzol annyira Stallonéhoz. Sajnálatos, hogy már egyik művész sincs közöttünk. 

Forrás: http://iszdb.hu/?audio=3567 és http://iszdb.hu/?audio=3251

Zene

A film zenéjét a magyar származású, jelenleg Németországban élő zeneszerző, Lévay Szilveszter szerezte. Az abban az időben aktív komponista olyan filmek zenéjét szerezte, mint az Elit kommandó, a Nagy durranás vagy a Bambi.

Maga a soundtrack elég jól sikerült, több fülbe mászó sláger is helyet kapott a filmben. A mozi végén felcsengő zene biztosan ismerős lesz.

És persze ez:

Néhány érdekesség a filmről

– A filmben 52 ember öltek meg. 

– Magyarországon 1988-ban ez volt a legnézettebb amerikai film 

– Marion Cobretti autója egy 1950-es Mercury Coupe. A kocsi egyébként Stallone tulajdona volt. Több példány is rendelkezésre állt a forgatáson, mivel az üldözéses jelenetnél többet összetörtek. 

– Az Ocean Sofware a film megjelenésével párhuzamosan kiadott egy “videó-játékot”. Ebben a játékban Cobretti hadnagyot irányíthatjuk, akivel le kel győzni az Éjszakai Mészárost és bandáját. 

– Stallone géppisztolya egy 9 mm-es JaTiMatic modell, lézercélzóval felszerelve. A pisztoly egy Colt M1911-es volt, természetesen elefántcsontból készült, kobrás markolattal. 

– A film sikerének megünneplésének alkalmából a gyártó cég ajándékozott Stallonénak két AC Cobra autót. Ezek közül az egyik egy nagyon ritka, 427-es modell volt. Stallone később eladta az autókat. 

A film előzetesei (többet is találtam, és nehéz megmondani, melyik a valódi)

Felhasznált irodalom: 

http://iszdb.hu/?audio=3251

Wikipédia, IMDb

Képek forrása: IMDb

A filmet VHS-nek néztem, streaming-szolgáltatón nincs fent tudtommal.

2371 megtekintés.