Az optimista hangok szerint a magyar filmgyártás reneszánszát éli az utóbbi évtizedben. Kissé visszafogottabban fogalmazva, végre újra láthatunk nívós magyar filmeket és sorozatokat, és akad köztük egy-két egészen kiváló alkotás is. Utóbbira példa Deák Kristóf tavalyi filmje, a Foglyok, amely nemrégiben debütált a Netflix platformján.

A fiatal rendező 2017-ben Oscar-díjat nyert rövidfilm kategóriában a Mindenkivel, két évvel később pedig rendkívül színvonalas nagyjátékfilmmel jelentkezett a huszadik század egy sötét időszakából.

A film cselekménye 1951-ben játszódik, a megfigyelések és a terror korszakában, Budapesten. A színhely az elszegényedő félben lévő, polgári-értelmiségi Gaál család otthona, ahol látogatást tesz az Államvédelmi Hatóság. Itt veszi kezdetét a fojtogató feszültséggel bíró kamaradráma (a történet nagy része a lakásban játszódik), melynek során egyre több szereplő gyűlik össze az ÁVH fogságában, akik a helyszínen maradnak, és nem engednek el senkit, aki betér időközben. A Gaál lakásba bezárt emberek kálváriáját öt napon keresztül követhetjük nyomon, betekintést nyerve a rendszer működésébe szimbolikusan és egészen konkrétan úgyszintén.

Foglyok

A történet alapjául szolgáló valós esetről így beszél a rendező:

A történet Vörös Andris forgatókönyvíró barátomhoz jutott el, vele nagyon régóta minden filmtervemet megbeszélem. A forgatókönyv alapját az a videófelvétel képezte, amin a Szamosi Zsófi által játszott karakter eredetije, az „anyuka” mesélte el az eseményeket nagyon alaposan. Az ő fia Szüts Miklós, aki 6-7 éves lehetett, amikor mindez megtörtént. Miklóssal egyébként a forgatás előtt sokat beszélgettünk a korról és az esetről, de más olyan, még élő szemtanúval is tudtunk beszélni, aki felnőtt fejjel élte meg az esetet.

A filmben Sára, a főszereplő, nagy utat jár be. Eleinte teljesen jól elvan a rendszerben, süt a nap, csókot ad a szerető, minden szép és jó. A történet kezdetén lojális a rendszerrel még a családjával szemben is, azt gondolja, biztosan rossz fát tettek a tűzre, hogy megjelent náluk a hatalom, de a film végére rájön, hogy az a rendszer, amit támogat, milyen is valójában. Számomra mindig fontos, hogy egy-egy karakter sorsán keresztül éljük át a történetet – ez még egy ilyen sokszereplős sztorinál is elengedhetetlen.” (forrás: képmás magazin)

A Foglyok az abszurditás határáig feszíti a cselekményt és a karaktereket egyaránt, keserű nevetésre kényszerítve nézőit, ennélfogva nem kifejezetten könnyű darab, mégis stílusa és mélysége ellenére parádésan szórakoztató (amennyiben a szórakoztatót az unalmas ellentéteként értelmezzük). A szereposztás egészen kiváló, a főbb szerepekben Sodró Eliza, Szamosi Zsófia és Fekete Ernő is brillírozik, de a mellékszereplők is alaposan kitesznek magukért, így külön dicséret illeti a színészvezetést.

Új magyar kultfilm születhet - Deák Kristóf: Foglyok

A film osztatlan kritikai sikert aratott, bár a nemzetközi díjeső némiképp igazságtalanul elkerülte (azért a Magyar Filmdíj gálán tíz díjat is begyűjtött), és a közönség visszajelzései is egyöntetűen pozitívak, még ha egy kevésbé ismert alkotásról is van szó. Igazi művészfilmmel van dolgunk, a szó legjobb értelmében, ami nem az öncélú blöfföket és a saját stílusában való dagonyázást jelenti, hanem valami érvényest, magyart és közép-európait, valami fontosat a múltunkról, önmagunkról, az ember és a hatalom természetéről.

Értékelés: Deák Kristóf eddigi legjobb filmje, ami olyan őszinteséggel és a megvalósítás minőségének olyan fokán mesél el nekünk a képernyőn egy történetet, amiről az ezredforduló környékén nem is álmodhattunk Magyarországon. Méltó utódja A Tanú című legendás kultuszfilmnek.

Képek. Port.hu

10/9

455 megtekintés.

Megosztás:

0 comments

XHTML: You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>